Nagy-Magyarország-térkép díszítheti az emlékművet

A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg a Gulágot megjáró politikai rabok és kényszermunkások szervezetének emlékülését Siófokon. „A politikai ítéletek, a rabszolgamunka, a kiszolgáltatottság, a köztörvényes bűnözőknek az éhezés és a kínzás, az évekig tartó, reménytelen mindennapok poklában szenvedett a magyar holokauszt több mint 800 ezer áldozata és a szovjet Gulág foglyai” – mondta Vargha Tamás honvédelmi államtitkár.

A Gulág-emlékévet a kormány meghosszabbította 2017. február 25-ig. Akkor lesz napra pontosan hetven éve, hogy a kommunisták a Szovjetunióba hurcolták a kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát. Február 25. az első Orbán-kormány óta a kommunizmus áldozatainak magyarországi emléknapja.

„Lényeges, hogy a totalitárius diktatúráknak, mind a fasizmusnak, mind a kommunizmusnak ugyanolyan emberellenes és gyilkos eszméi vannak, és ezt a két dolgot egyenlő szintre kell hozni a megítélés tekintetében” – fogalmazott Kovács Emőke, a Gulág-emlékév szakmai vezetője.

Ha a német megszállás áldozatainak emlékművet állítottak a Szabadság téren, akkor ugyanott helye van a Szovjetunióba elhurcoltak emlékművének is – hangzott el a siófoki rendezvényen. A német megszállási emlékmű vitáiból tanulva a kommunizmus áldozataira egy fekete obeliszk emlékeztetne – szimbolika nélkül.

„A négy oldalára a négy üldöztetési forma lenne ráírva, tehát a málenkij robotra elhurcoltak, a hadifoglyok, a politikai elítéltek és a németek tömeges elhurcolása, s ezt természetesen több nyelven, merthogy nem csak magyarok sétálnak a Szabadság téren. Szeretnénk elé egy Nagy-Magyarország-térképet, és sok-sok pöttyel megjelölni azokat a városokat és településeket, ahonnan bárkit is elhurcoltak” – mondta a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke, Menczer Erzsébet.