Megváltozott az állami emlékezetpolitika
Hír TV
2017. október 23., hétfő 12:13, frissítve: hétfő 13:45
Az állami emlékezetpolitikai kampányokat korszerűtlennek, az ötvenes évek rossz emlékének tartja Rainer M. János. A történész szerint a rendszerváltozás utáni kormányok emlékezetpolitikájának középpontjában a szocializmus időszaka volt, 2010 után azonban ez megváltozott.
„A kommunizmus helyett eltolódott az emlékezetpolitikai építkezés a két világháború közötti Magyarországra. Olyan korszakra kell visszacsatolni, amely a mai kormányzat értékrendjét és Magyarország képét jobban alátámasztja. Hát ez semmiképpen sem az 1945 utáni korszak, és ami érdekes, hogy nem érdekesek a ’45 utáni korszak szabadságküzdelmei, sem ’56, a forradalom, sem az ellenzék szabadságküzdelmei, sem semmi” – jelentette ki az 1956-os Intézet vezetője.
Ungváry Krisztián úgy látja, hogy politikai okai vannak a hangsúlyeltolódásnak. „Azért kell a 20. századra fókuszálni és azért kell elsősorban Horthy Miklósra, mert ez hívó szó. Mindenkinek mond valamit Horthy neve, tulajdonképpen annak is, aki nem érettségizett történelemből. Ez márkanév jelleggel szerepel, és aki Horthyról úgymond rosszat mond, az biztosan liberális, aki meg jót mond, az a nemzeti együttműködés rendszerének egy megbízható kádere” – vélekedett a történész.
Az Elmúlt8év című műsorunk megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint az emberek 55 százaléka úgy véli, szükség van arra, hogy a politika foglalkozzon 20. századi történelmi tragédiáinkkal, az eredménnyel azonban kevésbé elégedettek.
„Az látszik, hogy azok vannak relatív többségben, akik azt mondják, hogy az elmúlt egy évnek az ezzel kapcsolatos tevékenysége – 1956-os emlékév volt, főleg arra gondolnak ilyenkor az emberek – nem volt igazán sikeres. Ahogy ez zajlott a politika, a hatalom részéről, az 2,6-es osztályzatot kapott, tehát közepes alattit” – ismertette Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője.
Arról, hogy a politika saját céljaira használja-e a történelmi emlékezetet, igencsak eltérőek a vélemények: 29 százalék szerint egyáltalán nem igaz ez, 29 százalék viszont teljesen egyetért az állítással.