Megelégelte a magyarországi korrupciót az EP költségvetési bizottsága

Elsöprő többséggel, 13:2 arányban fogadta el az Európai Parlament költségvetési-ellenőrzési szakbizottsága azt a véleményt, amely szerint a magyarországi korrupció szintje veszélyezteti az európai alapértékeket, az Orbán-kormány közbeszerzési gyakorlata pedig az uniós pénzeket.

Az elmúlt tíz évben Magyarország mintegy 50 milliárd euró közösségi forráshoz jutott, de kiugróan magas összeg, közel 1 milliárd miatt kellett valamilyen pénzügyi korrekciót alkalmazni. Ezért a bizottság azt javasolja, hogy folytassák le Magyarországgal szemben a hetes cikkely szerint eljárást.

A magyar külügyminiszter viszont úgy látja: ha Magyarországon korrupció lenne, nem lenne ilyen erős a gazdaság. „Hogyha egy országban rendszerszintű korrupció működik, annak az első számú vesztese az állam. És hogyha valahol rendszerszintű korrupció működik, akkor az adott állam, az adott ország nemzetgazdasága nem tud olyan adatokat produkálni, mint amilyet a magyar gazdaság produkált az elmúlt nyolc esztendőben. A lehető leghatározottabban vissza kell utasítanom azokat a vádakat, amelyek a korrupció vonatkozásában akár a Sargentini-jelentésben, akár a költségvetési bizottság mai állásfoglalásában megjelennek. Ezek politikai alapú vádak, puffogtatások, ezekből láttunk sokat a választási kampányban is” – fogalmazott Szijjártó Péter.

A bizottságnak szemet szúrt az is, hogy a pályázatok 36 százalékában csak egyetlen induló volt, de nagyon sok olyan pályázatot is kiírtak, amelyet csak a későbbi nyertesnek volt esélye megnyerni. Ezekkel kapcsolatban a parlamenti bizottság nyomozást követel és azt is szeretnék, ha nyilvánosságra hoznák azon cégek listáját, amelyek több mint 15 ezer eurót nyertek.

A korábbi esetekhez hasonlóan a Fidesz európai pártcsaládja, az Európai Néppárt most sem állt ki a magyar kormány mögött. A parlamenti matematika alapján, amikor majd az Európai Parlament plenáris ülése fog dönteni ebben a kérdésben, akkor tulajdonképpen a néppárti képviselőkön fog múlni, hogy tovább megy-e az eljárás, és hogy a parlament javasolja-e majd a tagállamoknak, hogy állapítsák meg a hetes cikkely szerinti eljárásban benne foglalt következményeket, amely akár a szavazati jog felfüggesztése is lehet.

A részletekről Arató László tudósította a Hír Televíziót Brüsszelből: