Másfél évet csúszott, de elkészült, majdnem

Új, kétvágányú pályán járhatnak a vonatok Aquincum megállótól Pilisvörösvárig, s ezzel teljes hosszban elkészült az 53 kilométeres pálya Esztergomig. A 85 százalékban uniós forrásból megvalósult beruházás összesen 44 milliárd forintba került, ebből az utolsó 13,5 kilométer költsége 25 milliárd volt.

„A vasúti fejlesztéseket, a kötött pályás fejlesztéseket a kormány mindenütt kiemelten kezeli. 2020-ig csaknem 1000 milliárd forint uniós forrást költünk a kötött pályás közlekedésre, a vasútra, naponta több tízezer magyar ember életét könnyítve meg” – fejtette ki Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára.

A vonatközlekedés újraindulása az eredeti határidőhöz képest másfél évet csúszott. Az okok között kivitelezési hibák is szerepelnek: a pilisvörösvári aluljárót elárasztotta a víz, egy másik helyen pedig a töltést kellett újraépíteni. A beruházás azonban legtöbbet a kisajátítások elhúzódása miatt állt, a kivitelezés csak azután gyorsult fel, hogy újraszabályozták az eljárásokat. A százhúsz éves vonalon négy új megálló épült, mindenütt emelt peronok létesültek. Az állomások mellett 1700 p+r parkoló valamint kerékpártárolók is épültek.

„Ez a minőségi szolgáltatás alkalmas lesz arra, hogy más felújított vasútvonalakhoz hasonlóan az utasszám dinamikus, két számjegyű emelkedését tudjuk egy-két éven belül realizálni” – mondta el Csépke András, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója.

A jövőben az eddigi 40-60 helyett 80-100 kilométer per óra sebességgel is haladhatnak a szerelvények. A beruházó cáfolta az egyik hírportál értesülését, miszerint ez mindössze ötperces menetidő-csökkenést eredményezne. „Nyilván azoknál a vonatoknál, amelyek az új megállóhelyeken is megállnak – négy új megálló létesült e beruházás keretében –, a menetidő arányosan nő. Ahol igazán jól lemérhető, a gyorsított járatoknál, ott 17 perccel csökken a menetidő, és ez tovább fog csökkenni a 2017-es villamosítást követően” – fejtette ki Loppert Dániel a  Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. kommunikációs vezetője.

Bár a tartóoszlopok legtöbb helyen már állnak, a felsővezeték csak 2017 elejére épül meg. A villamosítás szintén a szervezetlenség miatt csúszik – állítja Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke. „A villamosítási munkát annak idején a MÁV valahogy kikönyörögte magának, és két év alatt nem tudta kiírni a közbeszerzést sem. Most a minisztérium visszaadta ezt a NIF-nek, hogy végezze el a munkát. Sajnos ez a kétéves csúszás a villamosításban hiányzik, ez típuspélda arra, hogy nem szabad úgy beruházást csinálni: nem egy kézben van a beruházás” – jelentette ki Dorner Lajos.

A vonalon augusztus 31-éig próbaüzem jelleggel járnak a szerelvények, azt követően óránkét két vonatpár közlekedik. A szakasz villamosítása után Pilisvörösvárig hévszerűen, tízperces követési távolsággal járnak majd vonatok.