2018. december 17.,
hétfő, Lázár, Olimpia napja

Másfél éves alkotmányozást jelentett be a miniszterelnök

Hír TV

2018. június 8., péntek 17:01, frissítve: péntek 17:02

A miniszterelnök a Fidesz 2011-es alaptörvényének átírására készül. Orbán Viktor az állami rádióban jelentette be a másfél éves revíziót. Sajtóinformációk szerint az első lépés az önkormányzati választások időpontjának megváltoztatása lehet.

Idegen népesség betelepítésének a tilalma, Közigazgatási Felsőbíróság felállítása és a gyülekezési törvény törvény módosítása a magánszféra védelmére hivatkozva – ezeket tartalmazza a 2012 óta hatályos alaptörvény hetedik módosítása, amit a Stop Soros-törvénycsomag részeként kedden kezdett tárgyalni az Országgyűlés.

„Ez nem az általunk is tervezett nagy alkotmánymódosítás, hanem egy gyors, most esedékes, több rendelkezésből álló alkotmánymódosító ciklus” – közölte a miniszterelnök péntek reggel.

Vagyis az alaptörvény átfogó újragondolása csak ezután jön.

Orbán Viktor másfél évig tartó alkotmányozásról beszélt szokásos rádióinterjújában.

„Van egy tervünk arra nézve, hogy majd a szeptembertől megindított munkában, hiszen a '11-ben megalkotott alkotmányunk most már elegendő gyakorlati tapasztalatot nyújtott nekünk a valóságos életből, tehát szeretnénk, valamikor ősszel megindítani egy egy-másfél éves alkotmányrevíziót, ahol átnézzük, hogy mi az, ami bevált, mi az, ami beválhatott volna, mi az, amit az alkotmány szabályozott, de nem igazodott hozzá az alacsonyabb szintű jogszabályoknak a világa, és hol maradtak esetleg olyan szabályozási rések, amiket új alkotmányos szövettel kell áthidalni, vagy kitölteni” – emelte ki Orbán Viktor.

Részleteket nem mondott, így az sem tudható, hogy hol lát a kormányfő olyan hibákat az alaptörvényben, amelyeket kezelni kell.

 

 

„Szerintem az alkotmányosság teljes spektrumának a helyreállítása az ma már, öt évvel az új alaptörvénynek az életbe lépése után indokolt lehet.”

 

Ezt tavaly októberben nyilatkozta az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere a Hír TV-nek. Stumpf István ugyanis úgy véli, hogy lenne mit korrigálni az alaptörvényen: a 2008-as gazdasági válságra hivatkozva ugyanis szerinte túl szigorú keretek közé szorították az Alkotmánybíróság mozgásterét. A testület ugyanis költségvetést, vagy adókat érintő törvényeket csak bizonyos, kivételes esetekben tárgyalhat.

„Szerintem ma már egyre kevésbé indokolt az, hogy a magyar alkotmányosság testén legyen egy ilyen nyílt seb, amit a gazdasági alkotmányossági kompetenciák felfüggesztése vagy korlátozása jelent” – tette hozzá Stumpf István alkotmánybíró.

A Zoom.hu információi szerint az egyik alkotmányos változás azonban arra irányulhat, hogy a jövő évi őszi önkormányzati és a májusi Európai Parlamenti választást egyszerre tartsák. A portál szerint a féléves időveszteséggel a szétaprózott ellenzék járna rosszul.

„Az eddigi tapasztalatok mindig azt mutatták, hogy a Fidesz mindig igyekezett a demokratikus lehetőségeit az állampolgároknak csökkenteni, alapvetően azért, hogy minél kevesebb beleszólása legyen az embereknek abba, hogy mit és hogy döntenek, milyen mechanizmusokon keresztül, kiket hoznak nyertes vagy vesztes pozíciókba” – reagált az LMP-s Csárdi Antal.

Ugyanígy vélekedik a DK is. „Amennyiben ez a diktatúra további kiszélesítését és az emberek szabadságának korlátozását és Magyarország nemzetközi ellehetetlenülését irányozza, akkor természetesen a Demokratikus Koalíció tiltakozni fog, és erre fogunk buzdítani minden pártot, minden civil szervezetet” – nyilatkozta Gréczy Zsolt DK-szóvivő.

Az MSZP arra szólította fel a kormányt, ha azt szeretnék, hogy az új alaptörvény ne csak a Fidesz pártalkotmánya legyen, tartsanak a módosításokról népszavazást.