Leperegtek a kritikák Balog Zoltánról

Az ellenzéki pártok képviselői a szegény térségek lemaradásáról, a pedagógushiányról, a gimnazisták csökkenő számáról, az alacsony hallgatói normatívákról, a tanárok fizetéséről kérdezték a kormánypárti politikust.

„Egy olyan iskolafejlesztési program, amit elindítottunk az idei évben, az az elmúlt 30 évben nem volt, Magyarországon tornaterem, tanterem, illetve tanuszoda bővítésben belföldi és uniós forrásokból körülbelül 100 milliárd forint áll rendelkezésre, és ehhez jön még az a 45 milliárd forint, ami digitális fejlesztésre van az iskoláknak” – fogalmazott Balog.

A brüsszeli támogatások sem maradhattak ki Balog Zoltán beszámolójából a kulturális bizottságban. Az emberi erőforrások minisztere a beruházások felsorolása mellet az oktatás központosítását is előrelépésnek minősítette, arra hivatkozva, hogy az önkormányzatok nem tudnák kigazdálkodni az intézmények fenntartását. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes azonban élesen bírálta a Klik működését.

„Ma Magyarországon csaknem 50 ezer gyerek van, aki nem csak szakmai, hanem általános iskolai végzettség nélkül esett ki az iskolarendszerből. Mit fog ezzel kezdeni Magyarország a következő években – a tankötelezettség eltörlésének az egyik oka, hogy ez történt. Nem lennék az ön helyben büszke, Miniszter úr. A következő, hogy több mint 4000 aktív pedagógus lépett le a rendszerből. Évtizedek óta nem volt ekkora pályaelhagyás. Az ön által büszkén emlegetett központosításba nyomorodtak bele” – reagált Kunhalmi Ágnes, a kulturális bizottság szocialista alelnöke.

A bizottság jobbikos elnöke a pedagógusbéreket tette szóvá.

„A pedagógushiánynak az egyik legfőbb oka a bérezés kérdése. 2018 januárjától egy főiskolát végzett pedagógusnak a kezdő fizetése bruttó 2200 forinttal lett magasabb, mint a garantált bérminimum. Magyarországon bruttó 2200 forinttal ér többet egy főiskolát végzett, mint amit garantált bérminimumként kifizetnek” – mondta Dúró Dóra.

A miniszter viszontválaszában ostobaságnak minősítette az oktatást ért kritikákat.

„Miniszterként azzal riogattak, hogy ha meglesz a központosítás, itt olyan pedagóguselbocsátás lesz, aztán az látjuk, hogy kétezerrel több pedagógus van. Mert Kunhalmi képviselő asszony ostobaságot beszél, amikor azt állítja, hogy elmenekültek a rendszerből. Nem elmenekültek, hanem nyugdíjba mentek” – jelentette ki Balog Zoltán.

Az Együtt képviselője Szabó Szabolcs a vizes vébé költségeit kérte számon a tárcavezetőn.

„Örülünk a vizes vb-nek, csak megjegyezném, hogy ez 170 milliárd forintunkba került, ezt kifogásoltuk, Mexikó amikor visszaadta, akkor ennek a harmadára mondta azt, hogy nekik ennyi pénzük nincs, és annyiból bőven meg lehetett volna csinálni” – mondta a képviselő.

A miniszter ezt sem hagyta szó nélkül.

„Mi olyan hülyék nem vagyunk, hogy nem hallgatunk Szabó képviselő úrra, én azért bízom benne, hogy ez a jövőben is így lesz. Amit előad, azok fontos ügyek, de olyan tudatlanul adja elő, hogy arra nem lehet érdemben reagálni” – válaszolta Balog.

Az miniszteri meghallgatást követően az egyik diákokat képviselő szervezet petíciót adott át a miniszternek.

„Egy diák érdekképviseletre tettem javaslatot, hogy vegyünk át más országok érdekképviseleti rendszereit, és véleményem szerint a ő általuk szervezett diáktanács nem megfelelően működik. Részt szerettem volna venni, de azt az előírást kaptam, hogy ezek az ülések zártak, illetve ezek tájékoztató jellegűek, ahol a diákok nem mondhatják el véleményüket” – fogalmazott Mészáros Dávid, a Gyémánt Alapítvány elnöke.

Balog Zoltán ismét ígéretet tett arra, hogy foglalkozik a diákszervezet javaslatával.