Lázár: Kötelezővé kellene tenni a gimnáziumi felvételit

Annak kellene gimnáziumba mennie, aki alkalmas arra, hogy egyetemre kerüljön – véli Lázár János. A miniszter hozzátette: meg kell győzni a szülőket és a 13 éves gyerekeket arról, hogy a gimnázium helyett az asztalos, hegesztő és villanyszerelő szakmát válasszák.

– Amíg a társadalom azt üzeni, hogy bármilyen oktatási eredménnyel gimnáziumba kerülhetsz, addig ez egy surranó- és kerülőpálya lesz. A valóság az az, hogy lesznek gyerekek, akik először átbukdácsolják a gimnáziumot, s 18 éves korukban szembesülnek azzal, hogy mégiscsak szakmát kellett volna vagy kellene tanulniuk. Amíg nem lesz kötelező gimnáziumi felvételi, a magyar társadalom ezt a helyzetet nem fogja tudni kezelni. Én azt gondolom, hogy Vásárhelyen „irányítani kellene” a szülőket, motiválni kellene, világosan kellene beszélni. A világos beszédnek az egyik feltétele, hogy azt belássuk, hogy gimnáziumba annak kell mennie, aki alkalmas arra, hogy egyetemre kerüljön. A gimnáziumokat nem azért tartjuk fenn, hogy munkanélküliek tömegét növeljük, vagy képzetlen 18–20 éveseket állítsunk elő. A gimnáziumnak az volna a célkitűzése, hogy az egyetemi utánpótlást előállítsa – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Márki-Zay Péter szerint valóban szükség van a szakképzett munkaerőre, viszont érthetetlen, hogy miért zárták be évekkel ezelőtt a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolát Hódmezővásárhelyen. A polgármesterjelölt az alapoknál kezdené az oktatás rendbetételét.

– Az alapoknál van Magyarországon elhibázva az oktatás. És persze a centralizációval sem értek egyet, én azt gondolom, hogy az irányt jó, ha kijelöli az ország, de sokkal nagyobb szabadságot kell adni a helyi igényeknek, a helyi pedagógusoknak, hogy milyen könyvből tanítanak. És az eredményeket kell mérni – nyilatkozta Márki-Zay Péter.

Lázár János a vállalkozói fórumon hangsúlyozta: a mai napig nem sikerült a munkaerőpiaci igényeket összekapcsolni a szakképzéssel, ezért is van hiány szakképzett munkaerőből Magyarországon.