Kúria: Ki kell adni a taofelajánlások részleteit

A látványsportágakra, köztük a futballra 2011 óta ajánlhatják fel a vállalkozások a társasági nyereségadójuk egy részét ahelyett, hogy azt befizetnék a költségvetésbe.

A 24.hu összesítése szerint 415 milliárd forintot engedett át ezekbe a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong és a röplabda számára a költségvetés. Ennek csaknem a fele, 191 milliárd áramlott a fociba. (grafika átfordul) Itt pedig tarolt a Felcsút: összesen már 11 milliárd forintot is meghaladó támogatást számolhattak el, vagyis a futballkluboknak felajánlott összes pénz csaknem 10 százalékát.

„Meg kéne érteni, hogy a pénzt, azt a vállalkozók termelik meg és a vállalkozók döntötték el, hogy hova adják. Hol Debrecenbe, hol a Fradinak, hol ide, hol egyénként az ország sok száz más településére. Ez a vállalkozók pénze, ők használták föl, ezért nem közpénz” – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök 2014-ben.

DK: Titkolják a pontos adatokat

Továbbra sem kapta meg a taopénzekről kért dokumentumokat a felcsúti sportszervezettől a Demokratikus Koalíció. A párt elnökségi tagja reggeli műsorunkban azt mondta: a tavasszal megnyert másodfokú ítéletet Mészáros Lőrincék a Kúriára vitték, és az ítélet halasztását kérték – így továbbra sem derül ki, hogy mire költötték a közpénznek számító taopénzeket. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke korábban azt mondta: a befolyt támogatásokat beruházásokra és üzemeltetésre költötték. Azt állítja: a pontos adatokat támogatóik érdekében titkolják.

 „Nem az érdekel minket, hogy kitől kapták a támogatást, az érdekel minket, hogy konkrétan mire használták fel. Ahogyan minden magyar állampolgárnak adóbevallást kell csinálnia, és ez nyilvános, és el kell számolnia minden egyes forintjával, azt szeretnénk kérni, hogy rá is vonatkozzanak a magyar törvények. Ebből a pénzből lopnak, és ezzel az eljárással az a célunk, hogy nyilvánosságra tudjuk hozni azt, hogy ők lopnak. Nem szól másról a kampányuk, és a 2018-ban is folytatjuk, az azt jelenti, hogy a lopást szeretnék folytatni” – jelentette ki Ráczné Földi Judit.

A Kúria szerint is ki kell adni

Helybenhagyták a Kúrián a másodfokú ítéletet, így ki kell szolgáltatni a taofelajánlásokkal kapcsolatos adatokat. „Minden olyan kedvezmény, amit az állam a költségvetés terhére nyújt, így a TAO-törvény rendelkezései alapján igénybe vehető adókedvezmény is, központi jellegű, tehát állami támogatásnak minősül. Közpénz” – mondta Baka András, korábbi főbíró. A Transparency International perelte a sportágak szakszövetségeit, illetve a Nemzetgazdasági Minisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy hozzák nyilvánosságra az adatokat, mely csapatok kaptak mely cégektől és pontosan mekkora taofelajánlásokat. A Kúria ítélete szerint a 2011 és 2016 közötti adatokat kell nyilvánosságra hozni, így még a választások előtt kiderülhetnek a részletek. A szervezet ígérete szerint legkésőbb jövő év elején az összes kapcsolódó adatot nyilvánosságra hozza. 2011 és 2016 között több mint 360 milliárd forintnyi taopénz áramlott a sportklubokhoz, illetve -szövetségekhez. A legtöbbet, mintegy 13 milliárd forintot a Felcsúti Labdarúgó Akadémia kapta.

„Ki fog derülni, hogy pontosan melyik cégek érzik úgy, hogy nekik a politikusok által kedvelt sportcsapatoknál kell elhelyezni a tao-támogatásukat. Van-e esetleg olyan összefüggés, hogy ha egy cég nagyon sok pénzt fizet tao-támogatás formájában, akkor jól szerepel az állami megrendeléseken, a közbeszerzéseken. Ez olyan adatvagyont fog megnyitni a nyilvánosság számára, amely talán belelátást enged az elmúlt öt-hat év legsúlyosabb korrupciós ügyeinek egyikébe” – jelentette ki Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.

Kollégánk bejelentkezése az ítélethozatal után:

Balog Zoltán: Nem próbáltuk eltitkolni

- Kötelességünk, hogy minden olyan határozatot végrehajtsunk, amire a bíróság bennünket jogerősen kötelez, úgyhogy ezt fogjuk tenni.

-  Miért próbálták eltitkolni ezeket az adatokat?

- Nem eltitkolni próbáltuk, hanem a törvényes helyzetet szerettük volna megállapítani. Most a bíróság döntött és ennek megfelelően fogunk eljárni.

Baka András korábbi főbíró indoklásában megjegyezte azt is, hogy a közadatok megismerhetősége fontosabb közérdek az adótitok védelménél. Ez azért is jelentős megállapítás, mert a perben vesztes Nemzetgazdasági Minisztérium beadott egy olyan törvénymódosítást, amely ezt a fontossági sorrendet megfordítja. Vagyis 2018-tól már jogszerűen lehet majd az adótitok védelmére hivatkozva megtagadni, hogy mely cégektől folytak be pénzek Felcsútra és más helyekre.