2020. augusztus 7.,
péntek, Ibolya napja

Királynéjárás, királyválasztás és csülközés a skanzenben

Hír TV

2018. május 21., hétfő 17:18, frissítve: hétfő 17:48

Akit pünkösdkor királlyá választottak, az egy évig ingyen ihatott a falu kocsmájában – egyes helyeken ez is a néphagyomány része volt. Máshol a gyerekek és a fiatalok énekelve, táncolva járták végig a falut. A húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn – vagyis pünkösdkor – a kereszténység a Szentlélek eljövetelét ünnepli, és ez, egyben az egyház születésnapjának is számít. Pünkösdhétfőn a szentendrei skanzenben számos programmal várták a közönséget.

Népviseletben táncoló gyerekek a szentendrei skanzenben: a hagyományőrző csoport a pünkösdi királynéjárást elevenítette fel. Az újjászületést és a megtisztulást jelképező esemény a régi paraszti kultúra egyik legfontosabb ünnepe volt.

„Valamikor régen, pünkösdi királyt és királynét választottak. A király volt a legügyesebb, különböző sport és erőjátékokkal döntötték el, a királynő pedig általában a legszebb volt. Ő képviselte a tisztaságot, a szüzességet és mindenki más ezt énekelte meg” – árulta el Matókné Kapási Julianna, a Szekszárdi Bartina Néptánc Egyesület művészeti vezetője.

A skanzenben keresték a legügyesebb legényt is. A hagyomány szerint ügyességi játékokkal választották ki a faluban, hogy ki legyen a pünkösdi király. A győztes egy évig meghívó nélkül mehetett lagzikra és bálokba, és, nem mellékesen, ingyen ihatott a falu kocsmájában.

A fiatalok kipróbálhatták a csülközést is, amely egy népi játék, és amit főként a dél-alföldi falvakban játszottak.

„Van egy csülök, azt a csősz felállítja, majd sorban állnak az emberek, akiknél bot van, azokkal kell eltalálni a csülköt. Ha eltalálták, a csősznek vissza kell állítania, és el kell kapnia egy embert, hogy az legyen a csősz” – mondta az egyik játékban résztvevő fiú.

Különleges díszítést kapott a kápolna is pünkösd alkalmából. A hagyományt a 18. században, a Pest megyei Mende felvidéki lakosai honosították meg. A falu lakói azóta is közösen díszítik fel a mendei templomot. A skanzenben látható kápolna hasonló dekorációt kapott. A férfiak főleg nyárfa ágakat hoztak, az asszonyok pedig a kendőikkel és szalagokkal díszítettek. A dekoráció azóta némileg változott, a szokás viszont megmaradt.

„A mai díszítés inkább a kézimunkákat mutatja be, hiszen nagyon-nagyon szeretnek az asszonyok hímezni, horgolni, és szívesen hozzák el ezeket az elkészült munkákat a templomba. Olyannyira, hogy ezeket nem is használják másra csak erre a különleges alkalomra, pünkösdkor hozzák el a templomba” – magyarázta Lobodics Istvánné, a mendei gyülekezet felügyelője.

A húsvét utáni ötvenedik napon, vagyis pünkösdkor régen sok helyen búcsút tartottak. A május hónap régies elnevezése pedig pünkösd hava volt. Pünkösdkor a keresztény egyházak a Szentlélek eljövetelét ünneplik, a hagyományok szerint ez egyben a felnőtté avatás időszaka és a természet újjáéledésének az ünnepe is.