2024. 02. 23. Péntek Alfréd napja
Jelenleg a TV-ben:

Hazahúzó

Következik:

90 perc "szabadság" - A B-közép és a titkosszolgálat 03:00

„Kicsit sok ez a Putyin”

2017. augusztus 31., csütörtök 05:27, frissítve: csütörtök 09:57

Simonyi András egykori amerikai nagykövet szerint Magyarország közel van ahhoz a ponthoz, amikor az Egyesült Államok azt fogja mondani, hogy „uraim, ez egy kicsit sok”.

A volt amerikai nagykövet szerint közel sem fényesek a magyar–amerikai kapcsolatok: „ha egyenesen akarok fogalmazni […], közel vannak a válsághelyzethez”. Simonyi András azt is megjegyezte, szerinte nagy szerencséje a magyar kormánynak, hogy az amerikaiak jelenleg el vannak foglalva a Harvey nevű hurrikánnal, az észak-koreai helyzettel, valamint Oroszországgal.

„Kicsit sok ez a Putyin. Nekem, aki egész életében úgy gondolta, hogy ki kell szakadnunk az orosz érdekszférából, ez nagyon sok” – fogalmazott, hozzátéve: a kérdés most az, mikor jutunk el olyan szintre, amikor az Egyesült Államok is azt fogja mondani, hogy „uraim, ez egy kicsit sok”. Simonyi szerint egyébként ehhez elég közel vagyunk.

Mindörökké NATO?

Megjegyezte, Amerikában már elkezdtek azon gondolkodni, hogy vajon szükséges-e minden országnak bennmaradnia a NATO-ban mindörökre. Az egykori nagykövet – bár nem állítja, hogy Magyarország közel áll ahhoz, hogy száműzzék az észak-atlanti szövetségből – szélsőséges esetben nem tartja elképzelhetetlennek ezt a lehetőséget sem, ha marad az oroszokhoz való túlzott „húzás”. Ebben az esetben „Magyarország pedig két szék között a pad alá esne” – fogalmazott.

Simonyi András szerint NATO-tagság nélkül egyébként a „nagyon bátor” orosz–magyar politikát kevésbé bátran merné a magyar kormány is vállalni. „Szövetséggel a hátunk mögött nagyon erősnek érezzük magunkat, biztonságban érezzük magunkat. De attól tartok, hogy Magyarország nem fogja fel annak a hosszú távú következményeit, amit regionálisan, illetve a transzatlanti közösségben Orbán Viktor művel” – jegyezte meg.

1956, 1989…

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek főként azért érdekes Magyarország, amiért hazánk az Európai Unió és a NATO tagja, mindamellett, hogy van egy emocionális része is: „azzal az országgal alakult ki most egy sajátos viszony, amely 1956-ban ki akarta rúgni az oroszokat a térségből, amely elindított egy olyan folyamatot, aminek a végén tényleg összeomlott a keleti tömb” – mutatott rá. De elsősorban arról van szó, folytatta, hogy Európa közepén jelentős pozíciókat építhet ki.

A Paks II. nem gazdasági, inkább stratégiai jelentőségű beruházás az oroszoknak – hangsúlyozta. Egy európai uniós országban tartós jelenlétet tudnak kiépíteni, és úgy tudják megfogni az országot, hogy annak politikai következményei is vannak – jegyezte meg. „Ebben az összefüggésben meg kell említeni, hogy a németek is nagy tévedésben vannak, amikor az Északi Áramlatról azt mondják, csak egy üzleti dolog. Ott is arról van szó, hogy az oroszok hogyan tudják behálózni energiapolitikájukkal az Európai Uniót.”

Simonyi András megjegyezte, az unióban valóban vannak erőteljes törekvések – főként verbálisan – az energia- és Oroszországtól való függetlenség irányába, a nemzetállamok részéről azonban ezzel ellentétes mozgások tapasztalhatók – ebbe tartozik bele Magyarország, de Németország is.

Orbán–Trump-találkozó

Mint emlékezetes, Szemerkényi Réka egykori amerikai nagykövet az amerikai választásokat követően arról beszélt, hogy minden esély megvan egy Orbán–Trump-találkozóra, hiszen a magyar kormányfő mindenkit megelőzve fejezte ki szimpátiáját az amerikai elnöknek; aztán abból azóta sem lett semmi. Ezzel kapcsolatban Simonyi András csak annyit mondott: Magyarország – sokadszorra – túlértékelte saját jelentőségét.

„Az a külpolitikai vonalvezetés, amit Magyarország most visz, Amerikában ellenérzést vált ki, mind a demokraták, hangsúlyozom, mind pedig a republikánusok körében. Az Egyesült Államok elnöke és a Fehér Ház pedig különösen erőteljesen jelzi, hogy ezzel nem ért egyet. Ezt nem észrevenni, ezt nem meghallani nem szakmai tévedés, hanem amatörizmus” – vélekedett.

Bár Magyarországgal közel sem foglalkoznak annyit az Egyesült Államokban, mint amennyit a magyarok szeretnének feltételezni, az viszont tény – emelte ki a volt nagykövet –, hogy a CEU ügye elég nagy visszhangot kapott. „Sorost nagyon sokan nem szeretik Amerikában, de úgy vélekedtek, hogy egy pillanat, ez a történet nem a Sorosról szól! […] Azt tudják, hogy az egy amerikai kötődésű egyetem, […] és azt mondták, hogy ez egy Amerika-ellenes, konfrontatív támadás, és ez a republikánusoknál is kiverte a biztosítékot” – húzta alá Simonyi, akit elsősorban az zavar, hogy ezzel Magyarország ismét felkerült a „bajkeverők” közé.

„Akkor, amikor az Egyesült Államoknak nagy problémákkal kell megküzdenie otthon is és külföldön is, borzasztó, hogy van egy szövetséges, amelyik elmegy egy egészen más irányba; ez rossz” – jegyezte meg a volt nagykövet, hozzátéve: az egész Putyin-történet arról szól, hogy huzigáljuk vele az amerikai oroszlánnak a bajszát. Szerinte Amerika előbb-utóbb sort fog keríteni arra, hogy jelezze, vége, ezzel totálisan nem ért egyet, amit viszont nem kellene megvárni.

Tekintse meg a teljes beszélgetést!

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!