Kétéves a határzár, csak a kormány büszke rá

Két éve ezen a napon zárta le a kormány a magyar–szerb határt, meggátolva a tömeges bevándorlást. A röszkei határnál a feldühödött menekültek különböző tárgyakat dobáltak a magyar határvédők felé, hogy engedjék át őket Nyugat-Európába. Azóta megépült a második határkerítés is, és tranzitzónák létesültek – sorolta a fejleményeket a kormányszóvivő és a miniszterelnök főtanácsadója. A kormány eljárását azonban több emberjogi szervezet és az ENSZ menekültügyi biztosa is kritizálja, utóbbi a tranzitzónát börtönnek nevezte.

„Például a görög befogadóállomások, illetve az ottani hot spotokhoz képest az itteni körülmények egészen más kategóriát képviselnek. És hogyha Calais-ben a sátortábor felszámolása után a konténereket üdvözölték, én azt gondolom, itt nem érheti kifogás azt, hogy nemcsak hogy humánus körülmények között, hanem a nemek elkülönítését, családok, gyermekek biztonságát garantálva foglalkoznak azokkal az emberekkel, akik menedékkérelmet adnak be. És egy dolgot gyorsan szögezzünk le: lehet szeretni vagy nem szeretni a tranzitzónát, ezt képzeljék el egy repülőtérként. Önök utaznak bárhová a világban, addig nem tehetik a repülőtérről ki a lábukat egy adott ország földjére, még át nem esnek egy ellenőrzésen” – vélekedett Kovács Zoltán kormányszóvivő.

2015 óta több mint 200 ezren igényeltek Magyarországon menedékkérelmet, de menekültstátuszt csak alig 1700-an kaptak. Vannak, akik hónapokig várnak az elbírálásig. A kormány nem enyhít mostani intézkedésein.

„Túlnyomó többségük a kérelmük elbírálása során ismeretlen helyre távozott, vagyis elszökött. Ennek az ellenőrzési mechanizmusnak, az Európai Unióba történő belépés biztonsági kontrolljának a kijátszása miatt születhettek meg azok az intézkedések, melyek a tranzitzónába történő elbírálást teszik lehetővé” – nyilatkozta Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó.

A tranzitzóna előtt a nemzetbiztonsági bizottság elnöke a kormány migrációs politikáját bírálta.

„Ha így megy tovább, és az ügyvezető kormány meg tud újra alakulni 2018-ban, és a Fidesz–KDNP és a ner folytatja az országlását, akkor majd ezt a táblát kell látnunk ugyanezen a helyen” – a MSZP politikusa szerint a határkerítést nemcsak a magyar adófizetők pénzéből, hanem Brüsszellel egyeztetve, az unió támogatásával kellett volna megvalósítani, és nem utólag kell benyújtani a számlát.

„Nemcsak a magyar adófizetők pénzéből kell megvédeni a schengeni határt, hanem az európai uniós különböző alapokból. Nem bontanánk le a kerítést, amíg a biztonsági helyzet ilyen, mint jelenleg, s a menekültügyi eljárásban természetesen egy humánus, de ésszerű eljárást tartanánk föl, ami tiszteletben tartja azt, hogyha valaki valóban háborús övezetből az életét kell menekítse, azok egy méltányos eljárásnak essenek alá, és ne egy sommás ítéletnek, mint most” – mondta Molnár Zsolt, aki szerint nem különutas politikára, hanem az európai integráció erősítésére van szükség, és olyan rendvédelmi és hatósági szervekre, melyek felszámolnák a terrorizmust.