Kérdőjelek a Gulag-emlékmű körül

Ökumenikus istentisztelettel kezdődött a megemlékezés az egykori kényszermunkatáborban. 1950 és 1953 ősze között a recski kőbánya volt a magyar Gulag, a Rákosi-diktatúra oda száműzte a kommunista rendszer ellenségeit.

Gálszécsy András, az Antall-kormány titkosszolgálati minisztere nem Recsken sínylődött, hanem a Hortobágyon. 17 éves volt, amikor családjával együtt internálták őket a Dunántúlról. Ő jegyezte meg, hogy a recski kiállítást épp a Gulag-emlékévben számolták fel: „idén tavasszal anélkül az állambiztonsági levéltár főigazgatója – arra hivatkozva, hogy nem tudja kifizetni a három ember bérköltségét – lebontatta ezt az igen színvonalas kiállítást.”

A kommunista diktatúra borzalmai nem ismétlődhetnek meg – erről már az 1956-os forradalom után halálra ítélt  Wittner Mária beszélt. „Nekünk, az élőknek, a túlélőknek kell figyelmeztetni, hogy ember, vigyázz! A hazádat őrizték ezek az emberek, mert szerették a hazájukat, és képesek voltak meghalni érte, és ezt adjuk át az utókornak” – mondta.

A recski megemlékezésen részt vett a Fidesz leendő frakcióvezetője, aki ma még az Országgyűlés alelnöke. A 2010-es kormányváltás után Gulyás Gergely javaslatára fogadta el a parlament azt a törvényt, amely lehetővé teszi a kommunisták által elrendelt megtorlások elkövetőinek felelősségre vonását. A jogszabályt lex Biszkuként emlegetik a néhai keményvonalas belügyminiszter, Biszku Béla után. A szovjet megszállás áldozatainak emlékműve ügyében a fideszes politikus nem ilyen kezdeményező.  „Hírolvasóként követem a történteket egyelőre, hiszen itt az V. kerületi önkormányzat hozzájárulása kell ahhoz, hogy ott elhelyezzenek egy emlékművet. Én mindenhol támogatom azt, hogy méltó körülmények között és megfelelő művészi színvonalon a kommunizmus áldozatinak emlékművet állítsunk” – óvatoskodott a fideszes politikus.

A szovjet megszállási emlékművet eredetileg a Szabadság téren állították volna fel – átellenben a szovjet hősi emlékművel. Ám a belvárosi önkormányzat megtagadta a hozzájárulást, a kormány pedig csak akkor ad pénzt rá, ha máshol állítják fel. Az új helyszín Óbuda lesz. Az oroszok tagadják, hogy a magyar vezetés az ő nyomásukra mondott le a Szabadság térről.