Jávor: Az Elios-ügy a magyar demokrácia legnagyobb korrupciós botránya

Kecskemét egyik forgalmas gyalogátkelőhelye alig látszik este. A helyiek szerint a közvilágítás felújítása óta lett ilyen rossz a helyzet. A munkákat a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a volt cége végezte el. De nem csak itt, hanem számos magyarországi településen fejlesztette a közvilágítást az Elios Zrt., javarészt uniós pályázati pénzekből.

Az EU csalás ellenes hivatala 35, 2011 és 2015 közötti projektet vizsgált, és nem csak szabálytalanságokra, hanem összeférhetetlenségekre is bukkant. Ezek miatt összesen akár 13 milliárd forint visszafizetésére is kötelezhetik a magyar államot.

Tiborcz István válasz helyett menekülőre fogta akkor, amikor a HVG újságírója szerette volna kérdezni a közvilágításos ügyekről. Nem csak az érintett, de a magyar hatóságok sem közlékenyek a miniszterelnök vejének gyanús ügyei kapcsán, a kormány a jelentést sem hozta nyilvánosságra. Betekinthetett viszont a brüsszeli jelentésbe Jávor Benedek európai parlamenti képviselő. A Párbeszéd politikusa szerint a magyar demokrácia elmúlt húsz évének egyik legnagyobb korrupciós ügyéről van szó.

„Ezek a szabálytalanságok egy olyan rendszerben kerültek elkövetésre, ami felveti a szervezett bűnözés, a szervezett elkövetésnek az elkövetését is. Magyarán a magyar miniszterelnök közvetlen családja egy bűnügyben szervezett elkövetőként lehet érintett. A dokumentumok azt is bizonyítják, hogy ahhoz, hogy ezt a csalássorozatot el lehessen követni, a helyi önkormányzati szinttől, egészen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségig, köztisztviselők sokaságának kellett aktívan közreműködni, hogy saját lábra állítsák Orbán Ráhelt” – mondta.

„A magyarországi legnagyobb korrupciós botrány felelőseit Jávor Benedek pártjának szövetségesei között érdemes keresni, ráadásul ott még egy versenyt is lehetne rendezni, hogy melyik botrány legyen” – így reagált Jávor szavaira a kancelláriaminiszter. Gulyás Gergely azonban továbbra sem mondott konkrétumot arról, hogy a politikusok után a nyilvánosság mikor ismerheti meg az uniós vizsgálat eredményét.

„Az EU szabályai szerint járunk el. Amikor az a nyilvánosságot írja elő, akkor nyilvános lesz, amíg pedig nem nyilvánosak a tervezetek, addig kénytelenek vagyunk eszerint eljárni” – mondta a miniszter.

Közben az Elios-ügy érintettjei hasítanak a piacon. Az OLAF-jelentésben szakértőként többször megnevezett Horváth Dezső cége 2 milliárdos árbevételt ért el 2017-ben, 120 milliós nyereség mellett.