2020. október 27.,
kedd, Szabina napja

Itthon egy „átlag magyar férfi” egyetlen évet lenne nyugdíjas

Szánthó Péter

2018. június 5., kedd 12:00

Nem feltétlenül kellene az OECD által javasolt 7 évvel megemelni a korhatárt a rendszer fenntartásához, de ez áldozatot kíván.

A jelenlegi nyugdíjrendszer a többi között azért is fenntarthatatlan, mivel „az állam jelenleg butaságból a nők 50-70 százalékát a Nők 40 keretein belül jóval a korhatár előtt, büntetés nélkül elengedi.” Simonovits András kijelentette, hogy ezt a gyakorlatot kellene megszüntetni, és inkább tudatosítani, hogy aki a korhatáron túl dolgozik, az jelentős bónuszt kap – évente hat százalékot.

Éppen ezért a nyugdíjszakértő nem az OECD által javasolt, 72 éves magyarországi nyugdíjkorhatárban látja a megoldást. A drasztikus emelés helyett szerinte az javítana a helyzeten, ha a mindenkori kormány vonzóbbá tenné a hazaköltözést, az itthon maradást a dolgozóknak, illetve a nyugdíjszakértő még járható útként a bevándorlást említette. Valljuk be, utóbbi lehetőségre a Fidesz-kormányok alatt nem sok esély van.

Abban, hogy idáig eszkalálódott a helyzet, jelentős szerepe van a születéskor várható élettartamnak is, amely Magyarországon 1960 és 1995 között gyakorlatilag stagnált a férfiaknál, a nőknél pedig csak lassan emelkedett. A szakértő emlékeztetett: jelenleg a férfiaknál a várható élettartam 73, a nőknél pedig 80 év. Bár ez még mindig elmarad a szomszédos országokétól, ám a fő bűnös inkább a teljes termékenység drasztikus csökkenése 2-es arányról 1,3-ra, majd 1,5-re, és ez valamikor 2030 körül fog visszaállni az 1,7-es értékre.

Tehát kevesebben születnek, és a társadalom kezd elöregedni, egyre több nyugdíjast kell eltartania az aktív dolgozóknak. Míg a korhatár emelésével az emberek tovább maradnak aktív dolgozók, és így kevesebb időt élnek le nyugdíjasként.

A friss OECD-tanulmány is azt hangsúlyozza ki, hogy ha a foglalkoztatottság, ezen belül is az időskorúak foglalkoztatottsága nem emelkedik, akkor ezek a demográfiai irányok jelentősen visszavethetik a nyugdíjas kori életszínvonalat. Simonovits szerint ez egy keményebb dió, ugyanis az említett korosztály jellemzően érdektelenebb az új dolgok – így például valamilyen idősebb korban is végezhető munka – iránt.

Az OECD azt javasolta, hogy a Magyarországon az alapnak vett 65 éves szintről nagyjából 7 évvel, tehát 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt, de ez a szakértő szerint sem lenne reális, hiszen például a svájciak, akik sokkal egészségesebben élnek a magyaroknál, már 65 éves korukban visszavonulnak.

Emellett ahogyan fentebb is megemlítettük, a férfiak születéskor várható élettartama ma Magyarországon 73 év, tehát ha mondjuk a kormány figyelembe venné az OECD iránymutatását, akkor egy „átlag magyar férfi” mindösszesen egyetlen évet tölthetne nyugdíjban, egy nő pedig nyolcat – ha feltételezzük, hogy a Nők 40-et is eltörlik.