„Inkább Molenbeek bárhol, mint a Blaha környéke”

Több ponton sem állnak meg Deutsch Tamás állításai abban a Facebook-videóban, amelyet a fideszes EP-képviselő Brüsszelben készített – és kísértetiesen hasonlított Lázár János bécsi bejelentkezésére. A politikus Molenbeek városrészt a „dzsihádisták főhadiszállásának” nevezte – a kifejezést egyébként az európai szélsőjobboldali és populista politikusok kezdték el használni a terrortámadások után. „Az köztudomású, hogy a párizsi és a brüsszeli támadásokat részben itt tervezték, itt tudtak elbújni, innen indultak a terroristák. Azóta sok akciót, razziát hajtottak végre a rendőrök, sok embert elfogtak, sokakat bebörtönöztek, mecseteket zártak be, hitszónokokat utasítottak ki az országból” – ismertette a helyzetet a Hír TV brüsszeli tudósítója. Arató László szerint még a belga ellenzék sem említi a „dzsihádisták fővárosaként” a városrészt, „az viszont tény, hogy lakosságarányosan Belgiumból mentek a legtöbben Szíriába harcolni, nagyjából 750-en”. A gyanús személyeket a rendőrség akár 24 órán keresztül is figyeli, hatalmas adatbázist épített ki velük kapcsolatban, és nincs információ arról, hogy az utóbbi időben komolyabb terrorakciót készítettek volna elő Molenbeekben.

A kerület lélekszáma nagyjából 100 ezer fő, a 40 százaléka muszlim, főként törökök és marokkóiak. Belga közigazgatási sajátosság, hogy Molenbeek egyszerre három fennhatóság alatt is áll: Flandria, Vallónia és Brüsszel. „Emiatt az adatok rögzítése valóban kaotikus és átláthatatlan volt, sok olyan ember költözött ide, aki egyszerűen nem létezett a belga állam számára. A támadások után sok új törvényt hoztak, rendbe tették a nyilvántartást” – fogalmazott a Hír TV tudósítója.

Nem új dolog a bevándorlás

Deutsch szerint a „keresztény, frankofón munkások lakta városrész” arculatát a korábbi szocialista kerületi polgármester, Philippe Moureaux „tudatos betelepítési politikája” változtatta meg, amellyel „észak-afrikai bevándorlókat akart a kerületbe telepíteni attól a primitív hatalmi reménytől vezettetve, hogy majd ezzel nő a szavazótábora”. A kerületet valóban munkások lakják, ám ahogy azt Arató László is kifejtette, a városrész közel van a csatornához, amelyen az áruszállítás folyt: „Itt volt, van a kikötő és sok feldolgozóüzem. Az előző 100-150 évben folyamatosan jöttek bevándorlók, kétkezi munkások, ez egy hosszú folyamat, nem egy polgármesternek köszönhető.”

Gyerekkel lehet meccsre járni

A politikus a videóban azt is állította, hogy Molenbeekben sokkal rosszabb a közbiztonság, mint Brüsszel más kerületeiben. Emellett szerinte a helyi üzletek „észak-afrikaiak kezére kerültek”, a nőkkel pedig erőszakosan lépnek fel a villamoson, ha nem hordanak fejkendőt.

Ezzel szemben munkatársunkat soha nem érte atrocitás a városrészben, pedig egy időben gyakorta járt arra. „Pár hete a nyolcéves fiammal szombaton este focimeccsre mentünk, ott volt a molenbeeki kemény mag, a stadion is a kerület közepén van, de semmiféle gond nem volt. Nagyjából annyi az agresszió vagy a bűnözés, mint egy nagyváros nem kertvárosi kerületében.” Arató László úgy látta, bár valóban vannak fiatalokból álló bandák, amelyek kábítószereznek, lopnak, rongálnak is, de az nem vallás kérdése.

 

Molenbeek negyed egyik piaca

Fotó: Nicolas Maeterlinck / AFP

 

„Természetesen lehet olyan utcát találni, ahol a boltok nagy része arab, arab árukkal, arab feliratokkal. A városrész központjában lévő tér és körülötte néhány utca, egyébként pedig szokásos brüsszeli utcakép” – fogalmazott munkatársunk.

„Putnokon szinte biztos, hogy előbb megtalál valaki”

Amikor arra kértük Arató Lászlót, hogy hasonlítsa össze a Molenbeekben uralkodó állapotokat egy budapesti városrésszel, azt mondta, „bár négy és fél éve eljöttem, de amire emlékszem, hogy például az Akácfa utcát senkinek nem ajánlom, inkább Molenbeek bárhol. Ugyanez igaz a Blaha Lujza tér vagy a Keleti és Nyugati pályaudvarok környékére. Illetve voltam bűnügyi tudósító, Arlón, Szendrőládon vagy Putnokon szinte biztos, hogy előbb megtalál valaki rövid időn belül – legalábbis öt éve így volt.”

Más is látja a csúsztatást

Egy évek óta Molenbeekben élő, erdélyi származású férfi szerint sem igaz, amiről Deutsch Tamás beszél a videóban. Markó Lehel a Hír TV-nek elmondta, hogy a brüsszeli negyedben már az 1800-as években is bevándorlók éltek, és a közbiztonsággal is elégedett.

Nagy csúsztatások és túlzások vannak a videóban. Teljesen elrugaszkodott, féligazságok vannak benne, meg egyáltalán nem teszi kontextusba a helyzetet. Molenbeek mindig is bevándorlónegyed volt, 150 éve, amióta ipari forradalom van, azóta Molenbeekben mindig többségben voltak a nem helyiek. Nekünk gyakorlatilag soha semmilyen problémánk nem volt, pedig mi tényleg a sűrűjében lakunk – mondta Markó Lehel.