Így lesz a szavazatából parlamenti mandátum
Hír TV
2018. április 8., vasárnap 05:59
A legfontosabb dolog, hogy amikor elmegy a szavazókörbe voksolni, akkor két lapot fog kapni, az egyiken egyéni jelöltek lesznek, a másikon pártok.
Kezdjük az egyszerűbbel, az egyéni jelöltekkel. Ezen a lapon ki kell választania, hogy ki képviselje az ön érdekeit az Országgyűlésben. Ha leadja a voksát például Arisztidre, és még önön kívül sokan szavaznak rá, akkor ő nyer, beülhet a parlamentbe. Ezt megcsinálják összesen 106 választókerületben. A jelöltek lehetnek egyes pártok delegáltjai, független politikusok, illetve nemzetiségiek is.
Az Országgyűlésben 199 szék van, így 106-ot már ki is osztottak az egyéni jelöltek között. Marad 93, ezt a másik szavazólap alapján osztják szét a pártok között.
A szavazólapon szereplő, országos listát állító pártok közül kell kiválasztania azt, amelyikkel szimpatizál. A szavazás végén összesítik a pártlistákra adott szavazatokat, és kijön, hogy a megjelentek hány százaléka szavazott az egyes listákra. Ezek alapján osztják ki a fennmaradó 93 parlamenti széket. De a dolog nem olyan egyszerű, hogy csak a szavazatok aránya alapján kapnak helyeket a listás pártok. Ugyanis az egyéni jelöltekre leadott voksok is sokat nyomnak a latban az összesítésnél. A Fidesz a 2012-es választási törvénnyel ugyanis bevezette a győzteskompenzációt, átalakította a töredékszavazatok hasznosulásának rendszerét. A töredékszavazat lényege, hogy a rendszer kompenzálja azokat a pártokat, amelyeknek a jelöltjeit egyéniben például Arisztid megverte, ők pedig csak másodikak vagy harmadikok lettek.
Vegyünk egy példát, az egyszerűség kedvéért képzeljük el, hogy valahol csak ketten indulnak. A választókerületben leadnak 100 szavazatot, és Arisztid 60-nal nyer, második helyen pedig Vilmos végez 40 vokssal. Mivel a végeredmény szerint Arisztid már 41 szavazattal megverte volna Vilmost, a maradék 19-et a pártja kapja meg töredékszavazatként. Vilmos nem jutott be a parlamentbe, így az ő 40 voksát egy az egyben megkapja az őt indító párt töredékszavazatként.
Tehát ha a választókerületben a listán Arisztid pártja 45 voksot kapott, Vilmosé pedig 55-öt, akkor végül előbbinek összesen 64 listás voksa lesz, utóbbinak pedig 95 a töredékszavazatokal együtt. Látható tehát, hogy a rendszer többszörösen kárpótolja azt a pártot, amelynek a jelöltje alulmaradt. A 2012-es változtatás után sokan kritikát fogalmaztak meg, hogy a győztes jelölt pártja miért kapott pluszban 19 szavazatot, ha egyszer az ő embere jutott be a parlamentbe.
2014-ben így nézett ki a valós listás voksok aránya és a töredékszavazatoké. Látható, hogy az 5 százalékos küszöböt megugró ellenzéki pártok a töredékekkel csaknem megduplázták voksaik számát.
Ha ezt a 8 172 871 szavazatot elosztjuk a 93 székkel, 87 880-at kapunk, kijön tehát, hogy ennyi voks kellene egy parlamenti helyhez. Ha ezt a matekot vesszük alapul, akkor a Fideszre 36, a Jobbikra 23, az MSZP-re 28, az LMP-re pedig 6 hely jutna. Persze ez sem ilyen egyszerű, nem így számolják ki, hogy melyik listáról hányan jutnak be, hanem a D’Hondt-mátrixszal. Ennek lényege, hogy felírják az egyes pártok által kapott szavazatok számát, majd ezek alá külön sorokban a szavazatszámok felét, harmadát, negyedét, és a többi. A legnagyobb osztó a megszerezhető mandátumok száma – esetünkben 93. Az így kapott mátrixban megkeresik a legnagyobb számot, és amelyik pártnak az oszlopában az található, kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobbat, és ez addig ismétlődik, amíg az összes helyet ki nem osztották.
Ezzel a módszerrel az MSZP és a Jobbik nem kapott volna több mandátumot, mint az általunk fentebb felírt számítással, ám a Fidesz 36 helyett 37 széket szerzett, ezt a helyet az LMP-től „vették el”, amelynek így csak 5 képviselője jutott a parlamentbe.
Így sikerült kiosztani a 199 helyet az Országgyűlésben.
