2019. november 18.,
hétfő, Jenő napja

Így jutott el Orbán az autonómiától a sorosozásig

Hír TV

2018. július 26., csütörtök 11:15

Erdélyi autonómia, világválság, IMF, EU-s összeomlás, migránsok és Soros - röviden így lehetne összefoglalni Orbán Viktor tusványosi beszédeit 2004 óta. A Hír TV Online éves bontásban szedte össze, mit mikor mondott a kormányfő.

Összefoglaltuk, mit mondott 2004 óta a tusványosi beszédeiben Orbán Viktor. Érdekes megfigyelni, hogy miképpen jutott el az erdélyi autonómiától az IMF-en és az illiberális államon át egészen a migránsokig és a sorosozásig. Kíváncsiak vagyunk, hogy a miniszterelnök milyen gondolatokkal fogja gyarapítani a sort szombaton.

2004: Autonómia

Orbán Viktor a 2004-es beszédében kijelentette, hogy Erdély autonómiája nélkül Románia nem elég érett az EU-tagsághoz. „Ami az autonómiát illeti, meggyőződésem szerint ez lesz a romániai demokrácia igazi fokmérője. Ha egy országban az ott élő közösség autonómiát akar, de ezt megtagadják tőle, ez az állam nem épített ki olyan minőségű demokráciát, amely az Európai Unióban egyébként a tagság előfeltétele. Szeretném nagyon egyértelműen megfogalmazni a véleményemet: ha megtagadják az Erdélyben élő magyaroktól az autonómiát, akkor Románia szerintem nem kellő alappal kéri felvételét az Európai Unióba, és ez a vélemény valószínűleg nem csak magyar vélemény, hanem minden olyan ország véleménye lesz, ahol egyébként természetesnek veszik az autonómiát” – fogalmazott a kormányfő.

Később a Fidesz is megszavazta Románia EU-s csatlakozását, az erdélyi autonómia ügye pedig ugyanott tart, ahol 16 éve.

2005: A burkolt zsidózás

„Amikor a baloldal időnként erre lehetőséget kapott, akkor rárontott a saját nemzetére. Nem egyszerűen – ahogy Széchenyi fogalmazott – elfajult, vagy hűtlenné vált, hanem rárontott a saját nemzetére” – fogalmazott a miniszterelnök 2005-ben, majd pedig felidézte, Kun Béla és Rákosi Mátyás kormánya is rárontott a magyarokra, és ’56-ban is ez történt. Hozzátette: „Nekünk egy nemzeti baloldalra is szükségünk van Magyarországon. Sokan persze szkeptikusak, mondván, hogy különböző, – genetikainak talán túlzás lenne mondani, – inkább fogalmazzunk úgy, hogy történeti meghatározottság miatt ennek az esélyei csekélyek. Én azonban optimistább vagyok, mint akik így fogalmaznak.”

2006: Bukás után, Őszöd előtt

A Fidesz csak azért bukta el a választásokat, mert Gyurcsány Ferencék megtévesztették az embereket – jelentette ki Orbán, aki a gazdasági adatok meghamisításával vádolta meg a szocialistákat. A rendszerváltó erők összefogását is terítékre vetette: „Össze kéne fogni, mint '89-ben, és közösen ki kéne mondani, hogy nem akarunk olyan világot, mint '89 előtt volt, nem akarjuk, hogy a politikai hazugság ismét teret kaphasson.” Emellett az előrehozott választásokra célozva hozzátette: a 2010-es dátumot nem kell kimondani, „mert a jelenlegi helyzet nem indokolja ezt a politikai pesszimizmust”.

2007: Harc a PC ellen

„A politikában Európában mindazt, amit most elmondtam a korszellemről, azt két betűvel foglalták össze, amit angolul úgy mondunk, hogy PC, azaz politikailag korrekt. Ez azt jelentette Európában, hogy ha valaki a hazáról beszélt, akkor azonnal nacionalizmussal kellett bélyegezni. Ha valaki a családról beszélt, akkor homofóbnak kellett nyilvánítani. Ha a nemzetről kezdett beszélni, akkor megtámadták az antiszemitizmus vádjával. Ha a társadalmiságról kezdett beszélni, akkor megtámadták, hogy piacellenes. Ha a népről kezdett valaki beszélni, akkor rásütötték, hogy populista. Ha a közösség mellett emelt szót, akkor azt mondták, hogy elnyomást akar. És hogyha a hit értékeiről beszélt, akkor klerikális reakció vádjával illették” – jelentette ki Orbán Viktor, majd pedig azt is aláhúzta, hogy az egészségünk nem üzlet, az oktatáshoz és kulturális javainkhoz való hozzáférés pedig nem lehet pénz függvénye. „Itt nem érvényes a verseny, mármint a pénzügyi, gazdasági verseny. Itt más elvnek, a kölcsönös felelősségvállalásnak, a társadalmiságnak kell érvényesülnie.”

2008: A balliberálisok helyrehozandó kárt okoztak

Magyarországon helyre kell állítani az elmúlt hat évben felborult szociális egyensúlyt, csak akkor lehet versenyképessé tenni a magyar társadalmat, ami a versenyképes gazdaságnak az alapja - ezt nevezte a magyarországi nemzeti erők legfőbb feladatának Tusnádfürdőn Orbán Viktor. Felidézte, hogy a státustörvénybe annak idején beiktatták azt a tételt, miszerint „a magyar nemzet egységes”. A törvény módosításakor ezt kihúzták. Márpedig szerinte, aki ezt a fontos elvi-erkölcsi tételt elismeri, az a nemzeti összefogást támogatja, aki viszont tagadja a magyar nemzet egységét, az a megosztás szellemét képviseli. A Magyarországon élő magyarok közössége soha nem látta olyan borúsan helyzetét, mint éppen most. „Mindenki tudja, kinek a hibája, hogy ide jutott a magyar nemzet” - tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy a balliberális kormányzás miatt felborult a szociális egyensúly, ami stabil létbiztonságot, megfelelő egészségügyi ellátást, mindenki számára elérhető tudást jelent. Szerinte tehát előbb helyre kell állítani a szociális egyensúlyt, ezzel lehet versenyképessé tenni a magyar társadalmat, és a gazdaság ennek következményeként lesz versenyképes.

2009: Mítoszok, tabuk és babonás hiedelmek

Ebben az évben érte el Magyarországot a gazdasági világválság, a miniszterelnök pedig igyekezett meglovagolni ezt. Véget ért a politikai és gazdasági mitológia uralmának korszaka, amelyben „mítoszok, tabuk és babonás hiedelmek kusza és nyomasztó szövevényével” kellett megbirkózni – fogalmazott 2009-ben Orbán. „A most lezáruló korszakban azt mondták, a piac szent, morális és önszabályzó, s aki ebben kételkedik, az eretnek, maradi és szélsőséges” A nagy varázslat azonban szerinte „befuccsolt”, és kiderült, hogy a piac megtéveszthető, félrevezethető, az emberi mohósággal szemben védtelen, most pedig a globális gazdasági elitet az emberek által befizetett adóból kell kihúzni a bajból.

„Az az állítás, hogy a csirke akkor nő a legjobban, ha a róka gondjaira bízzák, kudarcot vallott. A válság azt bizonyította be, hogy a róka nem képes önmagát szabályozni, ha a beengedik a csirkeólba”- mondta.

Ekkor lépett Orbán Viktor egy színpadra Traian Basescu román államfővel, aki kijelentette, hogy az erdélyiek felejtsék el az autonómiát, a kérdésről a román alkotmány világosan rendelkezik, nem képezi vita tárgyát.

2010: „Nem kívánok a bankok Che Guevarája lenni”

A 2010-es tusványosi beszéd központi témája az IMF-hitel volt. Orbán kijelentette: Magyarországnak nincs szüksége egy újabb Amerikából érkező hitelre, ezért hazánk nem fog újabb szerződést kötni a Nemzetközi Valutaalappal. „Nem kívánok a bankok Che Guevarája lenni” – mondta, utalva arra, hogy lesz bankadó Magyarországon. Orbán azzal indokolta az IMF-hitel elutasítását, hogy az „akadályozná az ország gazdasági szuverenitásának helyreállítását”.

2011: A nyugat vége

Bár 2010-ben Amerika és Európa pénzügyi-gazdasági válságának a végéről beszéltek, ehhez képest bedőlt Görögország, a periférián elhelyezkedő kelet-európai államok pedig lassan, de biztosan kezdenek leszakadni a centrumról – a többi között erről szólt a kormányfő 2011-ben.

Orbán Viktor kijelentette: „az egész világ egy új korszak határán áll, korábban erősnek gondolt államokból gyengék, a korábban gyengének hitt országokból pedig erősek lettek. Ez a váltás az előző korszak összeomlásával fog megtörténni. A nyugati világban ugyanis az államadósság olyan mértékűvé válik, hogy a tartozásokat már nem lehet visszafizetni, mivel nincs alkalmas recept arra, hogy miként lehetne a visszafizethetetlen államadósságokat visszafizethetővé varázsolni.”

2012: Európa válsága Brüsszel válsága

Kinek lett volna a dolga és mikor, hogy az idáig vezető folyamatot hatástalanítsa? – tette fel a kérdést Orbán Viktor 2012-ben Tusványoson. Ezekre a kormányfő szerint nemhogy nem kapnak választ az emberek, de fel sem lehet tenni őket.

A mostani oka, hogy Európa a második világháború árnyékában él, „a legfőbb felelősöknek a nemzetállamok ambíciói vannak kikiáltva. Korábban nem gondoltuk, hogy az európai egység furkósbottá válik” – jelentette ki Orbán.

„Európa ma nemzeti reneszánszát éli” – emelte ki Orbán, hozzátéve: a tagállamok nem akarnak összeolvadni, hiszen a területi válságra nincsen egyetlen megoldás. Minden ország problémáját önállóan kell orvosolni.

2013: Már nem hisz az EU-ban

Csak nemzetállami válaszok lehetnek sikeresek az európai gazdasági válságra – jelentette ki 2013-ban a kormányfő. Szerinte az EU komoly hibát követett el, amiért csak 2004-ben vette fel a közép-európai országokat, szerinte a gazdasági válságra adekvátabb választ tudott volna adni az EU, ha már a '90-es években tagok lettünk volna. Kijelentette, az unió az akkori intézményi keretek között nem fog tudni kimászni a válságból, szerinte Magyarország nem válságot kezel, hanem az új gazdasági és politikai rendszer felállításával foglalkozik, és erre kizárólag a miatt van lehetőségük, mert kétharmados többségben vannak, ezért nem köti le minden energiájukat a politikai csaták.

Tizenegy lépést sorolt fel, amelyeket Magyarország sikerességért tettek, ilyen volt például az új alkotmány, az államadósság szerinte csökkentése vagy a devizahitelesek megsegítése.

2014: Az új magyar állam nem liberális állam

Az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű – jelentette ki Orbán Viktor, aki 2014-ben fogalmazta meg új politikáját, az illiberális rendszert. A liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell, mert a korábbi, liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont, nem védte meg az országot az eladósodottságtól, a családokat pedig az adósrabszolgaságtól. „A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell – fogalmazott Orbán Viktor. – Ilyen értelemben a Magyarországon épített új állam egy nem liberális állam.”

A magyarországi civil világot is bírálta beszédében a miniszterelnök. Orbán szerint a Norvég Alappal kapcsolatos ügy is felszínre hozta azt, hogy egyes, a nyilvánosságban rendszeresen szereplő magyarországi civilek esetében „külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk”, akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon. Ezt világossá kell tenni a magyar állam újjászervezése során – hangsúlyozta a kormányfő.

A jóléti állam és társadalmi rendszer kimerítette tartalékait, ebben a pillanatban sikertelenségre van ítélve, amin változtatni kell – mondta Orbán, majd kérdésre válaszolva azt mondta: provincializmus a Nyugat másolása, amelyen túl kell lépni, ugyanis „megöl bennünket”.

2015: Nem akarunk migránsokat

A három évvel ezelőtti beszéd fő témája a migráció volt, Orbán újkori népvándorlásról beszélt és arról, hogy Európa maradjon az európaiaké, Magyarország pedig a magyaroké. „Az európai baloldal nem veszélyt, hanem lehetőséget lát a bevándorlásban, és azt, hogy eszkalálódása véglegesen felszámolhatja a nemzeti kereteket” – fogalmazott a kormányfő. Azt is kijelentette, Brüsszel nem tudja megvédeni az EU-t az illegális bevándorlóktól. „Szuverén erőként kellene cselekednie, ehhez azonban tovább kellene szűkítenie a nemzeti szuverenitást. Európa valódi megoldások helyett egy ideológiai rögeszmévé vált” – jelentette ki Orbán, aki szerint amit a magyarok csináltak, sikeres, de nem illik bele az unió eszmerendszerébe, mert erősíti, nem gyengíti a nemzeti szuverenitást. Európa adós maradt azokkal a válaszokkal is a világválság óta, hogy jól működő megoldásokat találjon – tette hozzá.

Összefüggés van az Európába áramló törvénytelen bevándorlók és a terrorizmus térnyerése között – húzta alá a miniszterelnök. Új embertömegek érkezése a magas munkanélküliségű országokba még több munkanélkülit eredményez – egyszerű, mint az egyszeregy – mondta, majd rátért a migrációs nemzeti konzultáció eredményeire, majd kijelentette: a tét ma már Európa, az európai polgár életmódja, az európai értékek és nemzetek megmaradása vagy eltűnése, illetve felismerhetetlenségig történő megváltozása.

2016: Európa vezetése megbukott

 Európa elvesztette a globális szerepét, és regionális szereplővé vált, nem képes megvédeni saját polgárait, saját külső határait. Mi kell még ahhoz, hogy kimondják, az európai politikai vezetés megbukott? – tette fel a kérdést Orbán Viktor két évvel ezelőtt, majd hozzátette, Európa idealizálását szintén abba kell hagyni. Az aznapi müncheni merénylet kapcsán megjegyezte, hogy nekünk is többet kell gondolni a biztonságra a jövőben.

Amerikával és Donald Trumppal példálózva arról beszélt: Európában a nemzeti titkosszolgálatokat és ezek együttműködését a világ legjobb teljesítményű titkosszolgálati rendszerévé kell tenni, és le kell állítani a „demokráciaexportot”.

„Ha a stabilitás helyett továbbra is a demokráciaépítést helyezzük előtérbe olyan térségekben, ahol ennek sikere rendkívül kétséges, akkor nem demokráciát fogunk építeni, hanem instabilitást fogunk okozni.”

2017: Főinkvizítor és inkvizíciós hadjárat

Ma a világot a globális elit és a hazafias elit harca határozza meg. Hozzátette, Magyarország az utóbbi oldalán áll, és csak akkor lehet erős, ha a stratégiai ágazatok többségi magyar tulajdonban vannak – jelentette ki tavaly a miniszterelnök. „Ez 2010 előtt nem így volt Magyarországon, ma azonban azt mondhatjuk, hogy az energiaszektorban, a bankszektorban és a médiaszektorban egyértelmű nemzeti tulajdonú többség van, ha forintban kell fogalmazni, akkor azt kell mondanom, hogy a magyar állam körülbelül 1000 milliárd forintot költött az elmúlt években arra, hogy visszavásároljon korábban indoktalanul privatizált stratégiai ágazatokat illetve cégeket” – hangoztatta.

A lengyelek elleni brüsszeli bírálatokat inkvizíciónak tartotta, Frans Timmermans uniós biztost pedig főinkvizítornak nevezte a kormányfő. „Nem okoz nekünk örömöt, hogy a főinkvizítor úr energiái nem futják egyszerre két országra. Helyettünk most Lengyelországot szemelte ki magának, de az igazság az, hogy az inkvizíció fő célpontja a nemzeti kormányzás meggyengítendő, megtörendő példája, Lengyelország.”

Európai a tétje a választásnak, a Fidesznek Brüsszellel, a médiával és Soros György maffiahálózatával kell megküzdenie: „mind a brüsszeli bürokraták, mind Soros György abban érdekeltek, hogy Közép-Európát meggyengítsék, hiszen a Soros-terv végrehajtásának első számú akadálya ma az, hogy a szárazföldi útvonalakat Magyarország déli határainál lezárjuk.”

A miniszterelnök azt is belengette, nincs vége a Soros-hálózat elleni harcnak. Egy mondatban arra is utalt, hogy az ellenzékiek nem az erdélyiek barátai, egyúttal arra is biztatta a határon túli magyarokat, hogy regisztráljanak és vegyenek részt a 2018-as magyarországi parlamenti választásokon.