Hosszú évek alatt tudná csak hazahozni a külföldön élő magyarokat a kormány
Hír TV
2018. május 30., szerda 12:00, frissítve: szerda 21:11
Bár a Fidelitas elnöke, Böröcz László véleménye szerint nem gond a kivándorlás, hiszen egyensúlyban van a Magyarországot elhagyó, valamint a hazajövő fiatalok száma, az erről szóló adatok nem ezt mutatják.
Egy tavalyi kutatás szerint akár félmillióan is lehetnek azok, akik külföldre költöznének. A Publicus Intézet kutatása szerint a megkérdezetteknek átlagosan majdnem hat közeli családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre, és lényegében ugyanennyien vállalnak tartósan munkát külföldön.
Szintén ebből a kutatásból derült ki az is, hogy nagyságrendileg 1,2 millió fő tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát - a fiatalok körében különösen magas, majd' 40 százalékos ez az arány; ez nagyjából 530 ezer főt jelent – idézi az mfor.hu a Publicus eredményeit.
A választás után pedig elöntötték a legnagyobb közösségi oldalt a fiatalok ország elhagyásáról szóló posztjai.
Röviddel április 8-a után az Európai Bizottság országjelentésében is lehangoló adatok voltak olvashatóak. A jelentés kivetnivalót talált az oktatás, a munkaerőpiac és a szociális rendszer terén is, illetve beszámol arról, hogy rendkívül magas a magyarországi kivándorlás.
A kivándorlásról a Magyar Idők is beszámolt. A cikkben Magyar Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója ismertetett ezzel kapcsolatos adatokat, és azt mondta, „nem ördögtől való dolog a külföldi munkavállalás, mivel részben a nyelvtudás, részben a tapasztalat megszerzése és a szakmai kapcsolatok építése miatt sok területen nélkülözhetetlen”.
A tanácsadó szerint körülbelül háromszázezer magyar dolgozik külföldön, közülük nagyjából 72 ezren maradtak az ország határai közelében.
Mások a számok
A legfrissebb hír a kivándorlással kapcsolatban az Eurostat felmérése. E szerint megduplázódott a külföldön dolgozó magyarok száma – írja az mfor.hu. 2007-ben hazánk munkaképes lakosságának 1,5%-a, öt évvel később, 2012-ben már 2,4%-a élt és dolgozott külföldön.
EU-s szinten is megugrott azok száma, akik nem hazájukban vállaltak munkát. 2017-ben az unió munkaképes korú (20-64 év) lakosainak 3,8%-a élt egy másik, az állampolgárságától eltérő tagországban – tíz évvel korábban ezek száma 2,5% volt.
Magyarország lakosságának 5,2%-a (megközelítőleg ötszázezer ember) élt és dolgozott külföldön a 2017-es adatok szerint. Ennél „rosszabbul” csak Románia (19,7%), Litvánia (15%), Horvátország (14%), Portugália (13,9%), Lettország (12,9%) és Bulgária (12,5%) állt.
Csak 4666, azaz négyezerhatszázhatvanhat évre lenne szükség
Magyarországon (2017-es KSH adatok alapján) 9 797 561 ember él összesen. Ennek az 5,2%-a majdnem 490 ezer ember. Hozzávetőleg ennyien dolgoznak jelenleg a határokon túl.
Szintén KSH adatok szerint 2017-ben 25100 magyar hagyta el az országot.
A kormány egyébként próbálkozott a fiatalok hazacsábításával. 2015-ben százmillióért elindították a Gyere haza fiatal nevű programot azzal a céllal, hogy a külföldön dolgozó magyar fiatalok hazatérését segítse lakhatási, letelepedési támogatással és megfelelő munkahely biztosításával a kormány.
Egy évvel később a program finom szólva is megbukott: ennyi pénzből, ennyi idő alatt mindössze 105 fiatalt sikerült hazahozni.
Ha ezzel a nagyjából félmillió emberrel, és a kormány hazacsábító programjának sikerével számolunk, akkor mindössze 4666,666..66 év, és minden magyar hazajön.
