Hiába volt a kormány bőkezű, a multik nem hálálták meg

„A kapitalisták azok, akik eladják nekünk azt a kötelet, amelyre majd felakasztjuk őket” – így ekézte a multikat a Fidesz elnöke 2007-ben még ellenzékből. Haragja pedig látszólag akkor sem enyhült, amikor kétharmaduk lett. A nemzetközi nagyvállalatokkal szembeni harc állandósult.

„Tegyék világossá Magyarországon működő cégeik számára, hogy együtt sírunk, együtt nevetünk. Úgy nem megy, hogy amikor mi sírunk, ők nevetnek” – mondta a kormányfő 2010-ben.

A különadók után aztán jött a barátkozás. 2012-ben az akkor még államtitkár Szijjártó Péter feltalálta a stratégiai megállapodások és partnerségi együttműködések rendszerét. Azaz az Orbán-kabinet demonstratív módon szerződéseket kötött a legtöbb itthon is jelen lévő multival és a nagy hazai cégekkel.

A Célpont végignézte a szerződéseket, amelyekből megállapítható, hogy konkrét vállalásokat, megállapodásokat, esetleges szankciókat nem tartalmaznak. 2012 óta a kormány több mint 70 stratégiai együttműködést írt alá kormányközeli vagy külföldi nagyvállalatokkal.

A jegybank volt elnöke szerint a nem túl vonzó magyar befektetési környezetet kompenzálja a kabinet. „Miért is kell ezeket az egyébként gazdag cégeket anyagilag megtámogatni? Például azért, mert nálunk a jogrend kicsit bizonytalan, az ügyintézés kicsit lassú, a munkaerő színvonala nem olyan, mint lennie kellene, és nincs is annyi, mint kellene” – fogalmazott Bod Péter Ákos.

2011 és 2017 között 85 esetben összesen 188,992 milliárd forinttal támogatta meg a cégeket a kormány, amelyeknek 27 542 új munkahelyet kellett volna teremteniük. Vagyis egy munkahelyért a kormány 6 861 959 forintot fizetett ki. A Célpont adatai szerint azonban az első 50 nagyvállalat közül 17-nél jelentősen csökkent a létszám a megállapodás megkötése óta. A Tescónál ez csaknem 6000 főt jelentett, a Magyar Telekomnál 4471 munkavállalóval van kevesebb mostanra.

(Riportunk sugárzását követően a Magyar Telekom Nyrt. arról tájékoztatta a szerkesztőségünket, hogy saját adataik szerint a stratégiai megállapodás megkötésekor 8910 főt foglalkoztattak a cégnél, ma pedig 8107 alkalmazottat tartanak nyilván. A Célpont ezt követően újraellenőrizte a friss adatot a NAV nyilvántartásában, amely a Magyar Telekomnál 6846 fős létszámot jelent. Az eltérés oka az lehet, hogy a hivatalos nyilvántartásokban nem szerepelnek a leányvállalatok adatai, míg a cég összesített adatokat közöl – szerk.)

„Amennyiben egy magyarországi vállalkozás nem teljesíti a magyar kormánynak tett vállalásait, akkor természetesen annak a szankcióit is viselnie kell” – mondta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Csepreghy Nándor szavait azonban árnyalja, hogy a munkahelyteremtés nem minden stratégiai partner esetében volt vállalás, így nem tudni semmiféle szankcióról.

A General Electric hazai alelnöke például elismerte a leépítést a Célpontnak, de hozzátette, hogy az állammal kötött megállapodásuknak mindenben eleget tettek. „Ezzel kapcsolatban állami támogatási kérdések nem merülnek fel, nem érintettek ezek a munkahelyek állami támogatásokkal, ily módon a kormány nem keresett meg minket az ilyen támogatási szerződésekhez kapcsolódóan” – nyilatkozta Ascsillán Endre.

A Célpont információi szerint a multikkal a nyilvánosan elérhető 85-nél jelentősen több, összesen több mint 200 stratégiai megállapodást kötött a kormány. Tartalmukat viszont teljes titok fedi, még az is titok, hogy kikkel köttettek ezek a szerződések.