Hiába folynak milliárdok stadionépítésekre, a pénz nem térül meg

Nagy pénz, kis foci. A másodosztályból feljutó dunaújvárosi csapat 2014 júniusában NB I-es meccsekre készült. Épült a csapat és a stadion is. „Most reális lehetőséget látok arra, hogy befejezzék. Első lépésben 600 millió forint érkezik, ez egy kormányhatározat” – mondta tavaly júniusban Sztanó Miklós, a klub elnökségi tagja.

Az NB I-es rajtra nem készültek el, a bajnokság egyharmadát idegenben játszotta a Dunaújváros. Majd jött a kormányzati bejelentés: újabb 2,6 milliárd jut stadionfejlesztésre a városban. Majd elkezdték a gyepszőnyeg cseréjét – 210 millió forintból. Automatikus öntözőrendszer, vízelvezetés, fűtött pálya – nemzetközi mérkőzések lebonyolítására is alkalmas gyepszőnyeg a másodosztályra. „Azért, mert egy homokos keveréken állunk, ezért a vízigénye is nagyon nagy, a vízutánpótlása megnövekszik, a vízdíjak emelkedni fognak. Mi úgy számoljuk, másfél, majdnem kétszerese lesz a karbantartási költség” – mondta Csomor Sándor beruházásért felelős menedzser.

A pluszköltség évi 200 millió, ennyit ad a város. Nemcsak karbantartásra, a gyepfűtésére is költeni kell. „Egy felfűtés, ha a három napot számoljuk, mérkőzés előtt, mérkőzésnap és utána, akkor egymillió forint” – tette hozzá Csomor Sándor.

A dunaújvárosi mellett 25 futballpálya újulhat meg a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében – csak erre 7,4 milliárd jut. Csak Budapesten hat aréna épül. De fejleszthet a harmadosztályú Kozármisleny és Cegléd is. A fejlesztési miniszter városában, Kisvárdán 800 millióból épül aréna, Tállai András településén, Mezőkövesden 400 millióból újítják fel a stadiont. 2014 és 2016 között mintegy 20 milliárd forint jut stadionépítésre – a Puskás Aréna nélkül.

A megyei első osztályba süllyedt pápai arénát 800 millióból építik meg. A hazai csapat már nem az első, hanem a negyedik ligában játszik.   

A tatabányai Grosics Gyula Stadion fűcseréjére 400 milliót költött az állam. A nagy pénzzel nagy gond is jár. A pályát még át sem adták, a gyepen sárga foltok jelzik, hogy gombásodik a fű. „Minden tavasszal le kell permetezni, megvan hogy mennyi liter vizet kaphat egy négyzetméter, milyen súlyú hengerrel hengerelnünk, edzeni nem szabad rajta” – mondta P. Nagy László edző.

A stadion világítása is megújult. Az együttes a harmadik liga 16. helyén áll, a meccseket 250-300 ember látogatja.

A sportközgazdász szerint a milliárdos állami beruházások pénzügyi szempontból nem térülhetnek meg. „Ezek a stadionfejlesztések nem azért valósulnak meg, hogy pénzügyi megtérülés legyen a történet vége, ez nem is várható el gazdasági alapon. Ehhez olyan népszerűségű csapatnak és olyan plusz szolgáltatást nyújtó stadionoknak kellene épülniük, amelyek Magyarországon nehezen elképzelhetőek” – mondta Szabados Gábor.

Hozzátette ilyen mértékű stadionfejlesztés egyetlen európai országban sem volt korábban. Az azonban biztos, ezekre a modern létesítményekre a fenntartó önkormányzatoknak saját forrásból milliókat kell költenie. A sportközgazdász hozzátette, támogatások nélkül a stadionokat nem lehet hosszú távon fenntartani. A kormány legnagyobb stadionberuházása az új Puskás Aréna lesz, amire 100 milliárdot költ az állam.

Forrás: Hír TV