2023. 01. 30. Hétfő Martina, Gerda napja
Jelenleg a TV-ben:

Híradó

Következik:

Háború Ukrajnában 13:05

Gúzsba köti a magyar felsőoktatást a jogszabályok tömkelege

2017. január 27., péntek 08:24, frissítve: péntek 08:41

Az akadémiai szabadság tekintetében 29 európai ország közül Magyarország a 27. helyen áll, az oktatás minőségét pedig javítani kell.

Százból nyolcvanöt egyetemi vezető továbbra sem fogadja el a kancellári rendszert – hangzott el a magyar felsőoktatásról szóló konferencián a Corvinus Egyetemen. A kancellárok az egyetemek pénzügyi urai, ők felelnek az intézmény működtetéséért. A rektoroknak maradt az oktatás és a szakmai munka felügyelete.

„Én a kancellária rendszer egyik alapproblémáját abban láttam, hogy ez egy nagyon egységes rendszer, olyan mint az orosz borotválkozó automata, amibe ha az ember bedugja a fejét, akkor leborotválja őt, s mikor megkérdezik, hogy mégis mi van, ha valakinek nem olyan az arca, akkor azt mondják: persze ez elsőre probléma, aztán később ez már jó lesz” – jegyezte meg Kováts Gergely adjunktus.

A kancellári rendszer növelte a bürokráciát, olvasható a Professzorok Batthyány Körének friss elemzésében. A kormánnyal egyébként rokonszenvező oktatóknak az sem tetszik, hogy arra nem méltó intézmények szerzik meg az egyetemi minősítést. „Azt változatlanul nem tudom elfogadni, nem sorolom föl, melyik intézményeknél, hogy olyan intézmény legyen egyetem, amelyiknek csak egy kara van és tudományos teljesítménye zérus, majdnem hogy zérus” – nyilatkozta a Hír TV-nek Náray-Szabó Gábor elnök.

A miniszteri biztos szerint az átnevezéseknek nincs kiemelt jelentőségük. „Talán egy kicsit a jogalkotó azt a vitát akarta minimalizálni, ami pont ebbe a zsákutcába vitte be az intézményeket, hogy ki egyetem meg ki főiskola, és ebből generált olyan presztízskérdéseket, amelyek nem ezen a szinten jelentkeztek, hanem egyedileg minden intézmény képzésében” – jegyezte meg Maruzsa Zoltán.

A diplomagyárak ronthatják az oktatás minőségét, véli a Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ igazgatója. „A felsőoktatás kibővülésével, annak társadalmilag heterogénebbé válásával az egyetemek ezt kapták, ezt dobta a számítógép vagy a sors, hogy a kedves fiatalok olyan környezetből jönnek, hogy úgy tűnik: nincsenek fölkészülve” – fogalmazott Pusztai Gabriella.

A magyar felsőoktatás színvonalát az akadémiai szabadság bővítésével is lehetne emelni, mondta egy másik szakember. „Ebben elég rosszul áll Magyarország, tehát a különféle jogszabályok nagyon mereven meghatározzák azt, hogy egy intézmény mit taníthat, adott esetben azt is, hogy milyen kimenetelekkel taníthatja ezeket, egyáltalán milyen szakokat indíthat, ez nem szerencsés. Tehát itt bőven lenne helye változtatásoknak. Általában az látszik, hogy szoros együtt járás van a minőség és az akadémiai szabadság között, tehát minél nagyobb a szabadság, annál jobb a képzési minőség” – húzta alá Derényi András, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársa.

Az intézmények vezetői abban egyetértettek, hogy a magyar felsőoktatás célja a jó elhelyezkedési lehetősséggel induló fiatal diplomás.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!