Fű alatt építik le a gimnáziumokat

Fokozatosan csökkentené a gimnáziumok számát 2018-tól a kormány - derül ki a nemzetgazdasági minisztérium egyik háttéranyagából, amelyet a Magyar Nemzet szerzett meg. Az elképzelés szerint a gyengébben teljesítő diákok csak a szakképzésben tanulhatnának tovább.

A kiszivárgott dokumentum előtt alig egy hónappal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének szavai keltettek felháborodást, mivel azt hangoztatta: órási hiba, hogy a polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat.

– Miért akar maga mindég minden fórumon, ha nem is mindegyiken, de időről időre iskolákat bezáratni Magyarországon?
– Én nem akarok iskolákat bezáratni, sőt szeretném, ha a minőség növekedne, de azt látni kell, hogy ma – pontos számot mondok - és egy statisztikai adat, ma a középfokú oktatásban 155 ezer férőhely van és 87 ezer hallgató iratkozott be, 51% nem kell számolni , tehát nagyjából fele annyi gyerek van mint kapacitás.

(Parragh László, elnök Kereskedelmi és Iparkamara)

A munkaerő-piacért és képzésért felelős államtitkár is arról beszélt korábban a Hír TV-nek, hogy egy jó szakmával előbbre lehet jutni, mint egy nehezen használható diplomával.

„El kéne érni azt, amit 30-40 évvel ezelőtt még természetesnek tartottak szülők és gyerekek, hogy jó képességű gyermekek, jó bizonyítvánnyal választották az akkori technikumokat, szak-középiskolákat, vagy épp a szakmunkás-képző intézményeket, egyrészt mert fontosnak tartották, hogy 17-18 évesen kapjon szakmát a gyermek, másrészt és ezt is majd nekünk vállalnunk kell, hogy olyan képzést kell adni, amely azt a bizonyos jó szintű képzést megadja” – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.

A végzettségek szembeállítása azonban alapvetően téves a Jobbik szerint.

„Az, hogy a kormány ilyen adminisztratív intézkedésekkel próbálja erőszakosan a szakképzésbe terelni a diákokat, az azt mutatja, hogy a kormánynak a szakképzési politikája teljes csőd. Hogyha önmagában a szakképzési politikában nem sikerült vonzóvá tenni a fiatalok, gyerekek illetve a szüleik számára azt, hogy szakképzésben tanuljanak a gyerekek, akkor azt nem adminisztratív intézkedésekkel vagy ilyen létszámkorlátokkal kell megoldani, hanem a szakképzésnek valódi figyelmet kell fordítani” – így Dúró Dóra oktatási kabinetvezető.

Elege van a FIDESZ ötleteléséből - ezt már Gúr Nándor jelentette ki. „Magyarország nem az összeszerelő üzemek sokaságának az országa kell hogy legyen, hanem olyan országgá kell válnia, ahol a termelés tekintetében, hozam és hozzáadott érték születik, ahhoz hogy ez szülessen, ahhoz pedig tudásra van szükség. A tudás megszerzése, az mind szakmailag, mind általános vonatkozásban szükségszerű” – mondta Gúr Nándor országgyűlési képviselő.

A kormányzati háttéranyag szerint központi felvételi döntené el, ki milyen irányban tanulhat tovább, később pedig a ponthatárok megszabásával, illetve a gimnáziumi férőhelyek számának korlátozásával irányítanák a szakképzésbe a diákokat. A Pedagógusok Szakszervezete is elfogadhatatlannak tartja az elképzelést.

„Napvilágra került ez a szakmai anyag, ez is azt példázza, hogy ma Magyarországon a tanulás szabadsága erősen korlátozott a hatalom részéről, a hatalom dönti azt el, hogy hány gyerek tanulhat gimnáziumban, hány gyerek tanulhat szakgimnáziumban, illetve a szakképzésben szeretné a gyerekek többségét irányítani, abba a szakképzésbe, amelynek a kimenetele teljesen bizonytalan, tehát nem csoda, hogy a szülök a diákok,  sokkal inkább először egy gimnáziumot szeretnének választani és ha nem is tanulnak a felsőoktatásban tovább, szakmát az érettségi után tanulnának” - vélte Galló Istvánné, a szervezet elnöke.

A szakmai anyag tavaly decemberben készült, egyelőre nem került a kormány elé.