Az újraválasztott köztársasági elnök beszédében drámainak nevezte a politikai közbeszéd állapotának romlását. Véleménye szerint az 1867-es kiegyezés követendő példa lenne. Áder János az elmúlt hónapok politikai közbeszédéről szólva úgy fogalmazott: meggyőződése, „ha így megy tovább, mindent lerombolunk abból, amit 1990 óta közösen felépítettünk. Mindent megkérdőjelezünk. Minden, akárcsak hallgatólagos, megállapodást semmibe veszünk. Minden határt átlépünk.”
„Közbeszédünk színvonala az utóbbi időben drámai mértékben romlott. Itt és most ezért nem akarom porciózni a felelősséget, de a politikai számosság okán mindig a kormánypártoké a nagyobb. Nem érdemes méricskélni, ki kezdte előbb, ki volt először a durvább, ki lépett át először egy határvonalat. Közös a felelősségünk a közbeszéd jelen állapotáért. Közös a felelősségünk a hogyan továbbért. Egy év van még a választásokig. A választópolgárok többsége biztosan nem akar ez idő alatt egy kitörésre készülő vulkán tetején élni” – emelte ki a köztársasági elnök.
Hozzátette, ha van szándék arra, hogy ne így legyen, akkor az 1867-es kiegyezés olyan történelmi példa, „amiből erőt meríthetünk a cselekvéshez”. Bár Kossuth, Széchenyi, Deák véleménye eltért bizonyos kérdésekben, az nem vitatható, hogy mindig a „haza üdve” lebegett a szemük előtt, és érveiket a másik iránti tisztelet hangján ütköztették.
Áder János egyetértést javasolt abban a három kérdésben, hogy mindannyian Európa polgárai vagyunk, mindannyian a magyar nemzethez tartozunk, és mindannyian tisztességes, becsületes, nyugodt életre vágyunk. Óva intett attól, hogy a közszereplők családtagjai, főként a gyermekek a politikai diskurzus részei legyenek.
A parlament március 13-án döntött arról, hogy Áder János lesz az államfő újabb öt évig.
Az LMP társelnöke is kezet fogott Áder Jánossal, de a gratulációkor egy emléklappal figyelmeztette az államfőt: kötelessége lenne kiírni a paksi népszavazást. Szél Bernadett emlékeztetett, még 2016-ban mondta azt Ádernek, hogy a népszavazáshoz való jog alkotmányos alapjog, az egyik legfontosabb alkotmányos jogosítványunk.
A Párbeszéd képviselője Áder János beszéde alatt egy marionettbábut mutatott fel, mondván, a Fidesz mozgatja a köztársasági elnököt. „Áder János számos alkalommal bebizonyíthatta volna, hogy képes őrködni az alkotmányosság fölött, képes azt a békét és egységet elhozni, ami tulajdonképpen egy köztársasági elnöknek a feladata. Ehhez képest Áder János nem tett mást, mint a Paks II. beruházás titkosítását” – vélekedett Szábó Tímea.
Az Együtt a köztársasági elnök beiktatása alatt a Parlament előtt tüntetett. A párt hangszórókon játszotta le szimpatizánsai Áder Jánosnak címzett üzeneteit. A párt elnöke szerint Áder János nem méltó az államfői tisztségre. Juhász Péter szerint ugyanis Áder többször bebizonyította, nem képviseli a nemzet egységét. „Ahelyett, hogy a szabadságunkat védelmezné, a szabadságunkat árulja el, és folyamatosan olyan törvényeket ír alá, amelyek a szabadságunk korlátozását szolgálják” – mondta az Együtt elnöke.
A Jobbik a kormánypártok figyelmébe ajánlotta az államfő közbeszédről szóló szavait. Az MSZP és a DK nem vett részt Áder János eskütételén.
