2022. 07. 07. Csütörtök Apollónia napja
Jelenleg a TV-ben:

Hitvallók és ügynökök

Következik:

Radar 04:00

Értelmetlen politikai lövészárkok

2017. október 23., hétfő 19:00, frissítve: hétfő 22:36

Ezúttal itt is voltak lengyel vendégtüntetők a Jobbik október 23-i megemlékezésén. A pártelnök arról beszélt, hogy értelmetlennek tartja a belpolitikai lövészárokharcot. Az EU-hoz való viszony kapcsán pár év alatt lényegében helyet cserélt Orbán Viktor és a Jobbik.

’56-ról kevés szó esett, inkább a Jobbik kormányképességének bizonyításáról szólt az ellenzéki párt Corvin közi megemlékezése. Az eseményre hatással volt a rossz idő, 300-ra lehetett becsülni a hallgatóság számát. Ott voltak az Összlengyel Ifjúság (Mlodziez Wszechpolska) nevű szervezet fekete karszalagot viselő képviselői. Az ő jelenlétük, valamint egyes felszólalók és a közönség „Adjon az Isten – szebb jövőt!” kiáltása, valamint Z. Kárpát Dániel kiszólása, aki a jelenlévőket „bennszülött barátaimként” szólította meg, egyértelműen a radikálisoknak tett gesztus volt. Ugyanakkor az Árpád-sávos zászló már nem került ki a pulpitus mögé (igaz, még az uniós sem), és a tömegben is csak egy apró darabot lehetett látni.

ELTE-s oktató is felszólalt

Az említett Z. Kárpát is a Jobbik kormányképességét emelte ki. Mint mondta, korábban azt hallhattuk, hogy a Jobbik nem érhet el 5 százaléknál sokkal jobb eredményt, majd 10 százalékot jósoltak neki, most pedig már a Jobbik az egyedüli kormányváltásra képes párt. Hangsúlyozta, hogy szemben azzal, amit az állampárti médiából hallhatnak, a Jobbiknak valóban vannak komoly szakértői. A nemzeti konzultációs kampányra utalva azt mondta, „Magyarországnak nem ellenségkép kell, hanem remény és megoldás”. Kitért az elvándorlás problémáira is, mint mondta, a célja az, hogy segítse azok hazajutását, akik egzisztenciális okokból már elhagyták hazánkat, és itthon tartsa azokat, akik még nem távoztak Nyugatra.

Az említett szakértők mintegy példájaként mondott beszédet Brenner Koloman nyelvész, ELTE-s egyetemi tanár, akit jövőre a Jobbik képviselőként készül indítani Sopronban. Brenner beszédében nagyrészt kerülte az aktuálpolitikát, arról beszélt, hogy 1956-ban a társadalom minden rétege összefogott a kommunista uralommal és a szovjet megszállókkal szemben, egyedül az ’56-os felkelők és az általa „XXI. századi, modern, konzervatív néppártnak” nevezett Jobbik között vont párhuzamot.

„Nem a Soros-terv elől menekülnek a fiatalok”

Az utolsóként felszólaló Vona Gábor beszédét azzal kezdte, hogy nemzeti ünnepen nemcsak szabad, de kell is aktuálpolitikával foglalkozni, „mert az emlékezés után fel kell tenni a kérdést, hogy mindaz, amiért ezek az emberek harcoltak és meghaltak, számunkra fontos-e”. A pártelnök elsősorban a Fidesz kommunikációs paneljeire reagált, az állítólagos „Soros-tervet” emlegetve arról kérdezte a hallgatóságot: „kik elől menekülnek a magyar fiatalok? A Soros- vagy az Orbán-terv elől?” Megjegyezte, szerinte a szabadságot ma nem elsősorban külső erők, hanem a magyar kormány hatalmaskodása fenyegeti, márpedig a magyar szabadságharcok alatt a helyi elnyomók ellen is küzdöttek a felkelők. Az Orbán-terv szerinte az ország leszakadó pályára állítását és a fiatalok elüldözését jelenti – ehhez képest kihirdette a „Vona-tervet”, amelyet így foglalt össze: „A migráció megállítása, a Jobbik által kedvezményezett kerítés megtartása, a határőrség felállítása és a kvótarendszer elutasítása, a kormány leváltása és a felelősök kíméletlen elszámoltatása, az ország felzárkózó pályára állítása.”

A pártelnök teljes beszéde:

A néppártos vonalat Vona erősítette leginkább, azt mondta, volt olyan idő, amikor „azt kereste, mi választja el” más magyar állampolgároktól, nem azt, ami összeköti, és részt vett politikai lövészárokharcokban, törzsi csatározásokban, de rájött, hogy az nem vezet semmire, és nem is méltó ’56 szellemiségéhez, mert „a Corvin köziek sem kérdezték egymást, hogy konzervatív vagy liberális-e”.

„Részt kell venni az Európai Unió jövőjét befolyásoló vitákban”

Konkrét választási programokról nem esett szó a Jobbik gyűlésén, ígéretként elhangzott, hatékony és igazságos gazdaságpolitikáról, modern és XXI. századi egészségügyről, valamint modern és XXI. századi, de a magyar tradíciókra épülő oktatásról szól majd. Vona Gábor egyedül az EU-hoz való viszonyról beszélt részletesebben. Ebből a szempontból helyet cserélt a Fidesz és a Jobbik: Vona beszédével párhuzamosan a Terror Házánál szónokló Orbán Viktor az EU támadására hegyezte ki beszédét. Gyakorlatilag egzisztenciális veszélyként festette le Magyarország uniós tagságát, az unió vezetését egyenesen az ’56-os forradalmat vérbe fojtó szovjetekhez hasonlította, arról beszélt, az EU egyes vezetői „milliárdos spekulánsok” hálójába kerültek, „homo brüsszelikusszá” akarják tenni a magyarokat.

Ehhez képest az egykor az EU-ból való kilépéssel kampányoló Jobbik elnöke most arról beszélt, részt kell venni az Európai Unió jövőjét befolyásoló vitákban, erre jó kezdeményezés a bérunió (az EU-n belül a béruniós kezdeményezést támogató pártok mellett más, egyébként az EU szorosabb föderációvá alakítását pártoló politikusok, mint például Angela Merkel és Emmanuel Macron köreiben is téma a keleti és a nyugati bérek, illetve az életszínvonal közelebb hozása). Vona szerint ezzel érhető el, hogy „az unió számunkra is élhető legyen”.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!