Ellenzék: A béremelés sem menti meg az egészségügyet
2016. augusztus 17., szerda 20:46
12 órán keresztül tüntettek július elején az egészségügyben dolgozók a Parlament előtt. A tiltakozás hullám eredménye: összesen 54,5-os béremelés a következő három évben. „Szeptember elsejétől a szakdolgozók 26,5 százalékos átlagos béremelésben részesülnek” – jelentette be Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár.
Októberben már a megemelt bérüket vehetik fel az egészségügyi szakdolgozók. A bérek – az ígéret alapján – 2017 novemberétől további 12 százalékkal, 2018-ban és 2019-ben pedig további 8-8 százalékkal nőnek majd.
Az ellenzék szerint azonban a magyar egészségügyet ez a béremelés sem menti meg. „A kormány már látja, hogy ég a ház, megpróbál belenyúlni a rendszerbe. Viszont mivel lépcsőzetes formában jelentették be ezt az emelést, ugye, akkor leszünk biztosak abban, hogy mi történik, ha már ez a pénz ott lesz az embereknél. Bízunk benne, hogy ez az első csepp lesz tengerben, ami itt most megtörtént, és utána képes lesz arra a kormány, hogy felfogja: milyen nehéz helyzetben van az egészségügy. Az elmúlt hónapok miatt azonban nem látok rá garanciát” – vélekedett Szél Bernadett, az LMP társelnöke.
A Magyar Kórházszövetség főigazgatója arra figyelmeztetett Magyarország élőben műsorunkban, hogy az orvos- és nővérelvándorlás – a béremelés ellenére – fokozódhat a közeljövőben.
„Van egy nagyon fontos dolog, amiről ritkábban beszélünk, mégpedig az Egyesült Királyságnak az unióból való kiválása. Tehát én attól tartok, hogy azok a kollégák, kolléganők, akik egyáltalán gondolkodtak azon, hogy az elkövetkező időszakban az Egyesült Királyságban szeretnének dolgozni, ők lehet, hogy fokozottan fogják elhagyni most az országot, hisz az unióból való kilépés után megnehezül az ottani munkavállalás lehetősége” – mutatott rá Svébis Mihály.
A Szent Rókus Kórház főorvosa egy konferencián beszélt arról, hogy 8 százalékra kellene emelni az egészségügy GDP-arányos támogatottságát, ez az arány most körülbelül 3 százalékos.
„Az egészségügy GDP-aránya minimálisan 8 százalék kellene, hogy legyen, azonnal, nem később, azonnal 600 milliárd forintot kellene az egészségügy fejlesztésére fordítani , ez nem bérkérdés, hanem részben a kórházak állagának, műszerezettségének javítása, és hát természetesen itt kell tartani az egészségügy kiváló dolgozóit” – mondta Horváth Szabolcs, a Szent Rókus Kórház főorvosa.
Közben újabb adósságkonszolidációra készülhet a kabinet. Rétvári Bence parlamenti államtitkár egy interjúban beszélt arról, hogy a kormányzatnak megvannak a tervei a kórházak adósságrendezésére. A napokban derült ki, a félév végén az intézmények teljes tartozása meghaladta az 52 milliárd forintot, miközben tavaly a tartozásokra már 60 milliárdot költött a kormány.
