Életbe lépett az új reklámadó
2017. július 1., szombat 09:05, frissítve: szombat 09:44
Életbe lépett az új, egységes reklámadó, a teher kulcsa 7,5 százalék lesz a második félévben. Az adót 100 millió forintos éves árbevétel felett kell majd megfizetni. A változás miatt az adó mértéke az év első felében nulla százalék. Az Európai Bizottság ugyanis a visszamenőleges hatályú tehernövekedés miatt korábban megtiltotta az adó beszedését.
Eredetileg 9 százalékos lett volna az adókulcs, ám májusban Kósa Lajos bejelentette, hogy a Fidesz végül csak 7,5 százalékos kulcsot javasolt – ezt az Országgyűlés el is fogadta. Ugyanakkor a frakcióvezető adóemelést jelentett be, hiszen a reklámadó mértéke eredetileg 5,3 százalék volt a 100 millió feletti reklámbevételű cégeknek.
Azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri el ezt a 100 millió forintot, nem kell reklámadót fizetnie. A Nemzetgazdasági Minisztérium tavasszal azt mondta, erre a százmilliós alapra azért volt szükség, mert Brüsszel korábban a reklámadó sávosan progresszív mértékű adóztatását elutasította.
Az Európai Bizottság tavaly novemberben valóban két hónapot adott Magyarországnak a reklámadótörvény megváltoztatására, mert szerinte a többszöri módosítás után is tiltott állami támogatást valósít meg. A határidő január elején lejárt, a törvény nem változott, de hazánk eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságnál a bizottság határozatával szemben.
A bizottság megállapította, hogy a magyar reklámadó sérti az uniós szabályokat, mert annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítottak egyes vállalatoknak, mivel a 2014. évi magyar reklámadótörvény értelmében a vállalatokat reklámbevételüktől függő mértékű adó megfizetésére kötelezték. A magas reklámbevétellel rendelkező vállalatok lényegesen magasabb, 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcsok alá tartoztak. Ez egyébként lényegében egyetlen cégre, az RTL Klubra vonatkozhatott.
Az EB szerint mindez tisztességtelen gazdasági előnyt biztosított az alacsony árbevételű cégeknek a versenytársaikkal szemben. Emellett a törvény indokolatlanul előnyben részesítette azokat a vállalkozásokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek – állapította meg a bizottság.