1986. április 26-án felrobbant a Lenin Atomerőmű 4-es reaktora Csernobilben. Az ipari katasztrófa – közvetlenül vagy közvetve – négyezer emberrel végzett. Nemcsak Ukrajnában, hanem a közeli Fehéroroszországban és Oroszországban is jelentős területeket ért radioaktív szennyeződés, közel 200 ezer embert telepítettek ki. 30 év elteltével sincs egyetértés abban, hogy az erőmű tervezői vagy az üzemeltetők felelősek-e a szerencsétlenségért. „Ez a tragédia mindig velünk marad, életünk végéig. Sosem tudom elfelejteni. És egyikünk sem, akik ott voltunk a katasztrófa kezdetétől. Én is ott voltam már az első napon” – mondta egy túlélő, Vaszil Markin, aki mérnökként dolgozott a csernobili erőműben.
Az ukrán elnök nem hagyta ki az aktuálpolitikai üzenetet, amikor a helyszínen emlékezett. „Először is: az orosz agresszió tönkretette az atomfegyverrel nem rendelkező országok bizalmát az atomsorompó-egyezmény iránt. Másodszor: ez annak veszélyét idézte elő, hogy megismétlődik a nukleáris katasztrófa hazánkban. És ne gondolja senki, hogy ez utópia! Ne feledjük, hogy most is katonai akciók zajlanak néhány száz kilométerre a zaporozsjai atomerőműtől” – fogalmazott Petro Porosenko ukrán elnök.
„Mennyire nem tanultak sokan az átélt borzalmakból, az viszont ijesztő” –ezt már Budapesten mondta az LMP társelnöke. A zöldek pártalapítványa Láncreakció címmel tartott konferenciát a 30. évfordulón. Az LMP ellenzi az atomenergia használatát, a paksi erőmű bővítését a párt kezdettől támadja. „A Magyarországon elhasznált energiának fele megspórolható lenne, ha rendesen leszigetelnénk a házakat és figyelnénk arra, hogy ne az utcát fűtsük az orosz gázzal” – nyilatkozta Szél Bernadett.
A paksi bővítés kormánybiztosa szerint az ellenzék megtéveszti a magyarokat, amikor azt állítja, hogy megújuló energiával kiváltható az atomenergia. „2050-re nem tudunk kivonulni az atomenergiából a mostani négy blokkból. A mostani blokkokat a 30-as években le kell állítani, akkor le fog járni az élettartamuk, és pontosan azért építjük a két új reaktort, hogy 2040, 2050 és azok után is ez a technológia rendelkezésre álljon” – hangsúlyozta Aszódi Attila, a Paks II. kormánybiztosa.
A kormánybiztos azt mondta, hogy az új paksi reaktorokba olyan biztonsági technológia kerül, amely megakadályozza, hogy radioaktív anyag kerüljön a levegőbe.
