Beugrós metróvezetőkkel oldhatják meg az üzemidő-hosszabbítást
Szánthó Péter
2017. december 5., kedd 16:57, frissítve: kedd 19:15
Bár az utasok szempontjából érthető az öröm és az elégedettség, a 2-es és a 4-es metróvonal hétvégi üzemidejének meghosszabbítását csupán hangulatjavító intézkedésnek tartja Bíró Endre. A Metróért Egyesület elnöke szerint ugyanis szakmai oldalról rengeteg bonyodalmat okozott a BKK novemberi döntése, amely szerint decembertől a pénteki és szombati éjszakákon a szokásosnál egy órával tovább, éjjel fél egyig közlekednek a metrószerelvények.
A másodállású vezetők is beszállnak
A szakember portálunk kérdésére kifejtette, hatalmas átszervezésre lehetett szükség a cégnél, hogy megoldják a hétvégi hosszabbítást. „Ráadásul sofőrökből így is hiány van, de ez csak a 2-es vonalon probléma, hiszen a 4-es metró automatán megy, nincsen vezető” – emlékeztetett Bíró Endre. Szerinte a bérezés mellett a metróvezetők teljes beosztását is meg kellett variálni, ugyanis nemcsak napi és havi keretbeosztásuk van, hanem egy héten négyféle napi beosztásuk is. „Hétfőtől csütörtökig van az A jelű beosztás, pénteken a B, szombaton a C, vasárnap a D. Ezek alapján adják ki a munkát, most pedig a hosszabbított üzemidő miatt a B és a C napokat is jelentősen át kellett variálni.”
Az átszervezést az is nehezíti, hogy a járművezetők munkáját precízen szabályozzák, így akár egy óra pluszmunka elosztása is komoly gond lehet. „Átlagosan egy metróvezető napi hét óra húsz percet dolgozik, maximum nyolc órát. Igen ám, de a szabály szerint folyamatosan csak négy órát lehet forgalomban, utána kötelező kiadni pihenőt” – vázolta a Metróért Egyesület elnöke. A sofőrhiányt úgynevezett forgalommegsegítőkkel pótolhatják, ők Bíró Endre elmondása szerint nem főállású metróvezetők, csak beugrósok, és az ő bérezésük is többletköltségként merülhet fel.
Emellett – bár a 4-es metrónál nem kell a sofőrök beosztásával vesződni – azoknak a biztonsági őröknek is túlórát kell fizetni, illetőleg új beosztást intézni, akik a teljes üzemidő alatt ügyelnek a biztonságra az állomásokon. Őket alvállalkozó foglalkoztatja a Metróért Egyesület elnökének elmondása szerint.
Hangulatjavítás a biztonság rovására
Szakmai szempontból azért is problémás, hogy rövidebb a metróüzemszünet, mert ez idő alatt végzik el a szakemberek azokat a biztonsági ellenőrzéseket és karbantartásokat, amelyekre nap közben nincs lehetőség a folyamatos közlekedés miatt. Ezeknek elmaradása igen aggályos Bíró szerint. A szakember arra is emlékeztetett, hogy bár európai nagyvárosokban már bevett gyakorlat, hogy hétvégén tovább közlekednek a szerelvények, ott nem hajnali fél ötkor van üzemkezdet, mint Budapesten, így marad elegendő idő az üzemszünet alatti karbantartásokra: „Londonban, Párizsban például csak öt óra harminckor indulnak az első szerelvények, de Bécsben vagy Prágában is öt óra az üzemkezdet. Hirtelen nem is tudok olyan európai nagyvárost mondani Budapesten kívül, ahol már hajnali négy óra harminckor üzembe áll a metró. Rendben, hogy európai mintára tovább járnak a szerelvények hétvégén, de ott van idő a háttérmunkálatokra is. Sokaknak nem fog tetszeni a nyilatkozatom, de ezek a szakmai tények” – húzta alá Bíró Endre.
Megugrik a villanyszámla
Bár a Metróért Egyesület elnöke azt pontosan nem tudja megmondani, mekkora többletköltséggel jár az üzemidő-hosszabbítás, a bérek mellett jelentős pénzekbe kerülhet az energiaszámla. „A szerelvények, a mozgólépcsők, a világítás és a többi mind-mind egy órával tovább kell üzemeljen. Attól tartok, hogy bár sosem fogják beismerni, a felmerülő pluszköltségek csupán egy részét fizeti ki a megrendelő – legyen az a BKK, vagy a BKV –, a hiányzó összeget pedig el fogják vonni a karbantartástól vagy a már eddig is minimálisan pörgő fejlesztésektől” – véli a szakember.
A hosszabbítással járó költségek kapcsán megkerestük a Budapesti Közlekedési Központ sajtóosztályát. Közölték: az M2-es és az M4-es metró hétvégi üzemidejének egy órával való meghosszabbítása „nagyságrendjét tekintve e két vonalon a heti közel 7300 meglevő indulás további 50 indulással való kiegészítését jelenti. Így a kapcsolódó többletráfordítás nagyságrendje a teljes metróüzem üzemeltetési volumenéhez képest néhány tized százalékos értéket képvisel.”
Volt, aki szorgalmazta
A BKK bejelentése előtt egyébként a vállalat korábbi vezérigazgatója, Vitézy Dávid is megszólalt az ügyben, a Facebookon panaszkodott, hogy Budapesten nem járnak éjjel a metrók. Szemléltetésül egy táblázatot is készített, amelyen bemutatta, hogy Európa nagyvárosaiban miként közlekednek a metrók éjjel, illetve hétvégén.
Vitézy szerint az olyan nagy értékű eszközöknél, mint a metró, „az okozza a legnagyobb társadalmi költséget, ha áll a rendszer, márpedig ma öt órát állnak a metrók”. A bejelentést úgy kommentálta, hogy „szuper első lépés, a következő az M1 bevonása és akár az egész éjjeli üzem lehet hétvégente”.