2022. 12. 06. Kedd Miklós napja
Jelenleg a TV-ben:

Paláver

Következik:

Híradó 17:00

Bejutottunk a „Soros-aktivisták titkos kiképzőtáborába”

2017. július 11., kedd 14:00, frissítve: kedd 19:34

Elmerészkedtünk abba a táborba, ahol a kormánypárti média szerint radikális Soros-aktivistákat képeznek ki. Sajnos a várakozásokkal ellentétben sem épületharcászatról, sem őszre tervezett zavargásokról nem hallottunk, csak lakóközösségi gyűlések szervezéséről, közösségi gazdálkodásról, részvételi döntéshozatalról.

Az elmúlt hetekben rendszeresen hangoztatták kormánypárti politikusok és a hozzájuk kapcsolódó média, hogy ősszel erőszakos zavargások lesznek. Ezeket természetesen Soros György és civil szervezetek szerveznék meg. Ebbe a narratívába nemrég beemelték a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) kunbábonyi kiképzőtáborát is: a Magyar Időket követve végigsöpört az állami-kormányzati médián, hogy a kunsági tanyán már tavaly óta képeznek embereket középületek elfoglalására, a rendőrség provokálására, veterán rendbontók segítségével.

Ebben a hangulatban indultam el a CKA aktuális képzésére. Az esemény leírása sokat ígért: az úgynevezett polgári részvételi egyetem a CKA állandó rendezvénye, a táborban külföldi aktivisták tartanak kiképzést a résztvevőknek. A programot ráadásul a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatta, a Soros-féle intézet egyik munkatársa maga is részt vett az eseményen.

Fejlesztés, szervezés

Ahogy megérkeztem a félreeső tanyára, hamar kiderült, hogy valószínűleg nem most fogom megtudni az őszi zavargások menetrendjét. A tanya nem tűnik túl alkalmasnak épületfoglalási kiképzésre: egy kisebb gazdasági épületből áll, benne egy büfével, egy irodával és egy tanteremmel. Ez előtt egy zöld területen, szalmazsákokon ülve 35-40 ember (többségük külföldi) hallgat épp angol nyelvű előadásokat. Az egyik csoportban a közösségi finanszírozásokról esik szó: hogyan lehet önkéntes, közösségi célokra fordítható pénztárakat létrehozni. A másikban a spanyol önkormányzatiságról beszélgetnek, arról, hogyan szálltak be fiatalok a helyi politikába, mit csináltak képviselőként, hogyan vonták be a lakosságot a döntéshozatalba például a Podemos politikusai. A programfüzetből kiderül, hogy a négynapos táborban csupa hasonló témáról tartottak eligazítást: a fő vonal a helyi közösségek szervezése, érdekvédelme.

kunbábony 1
A tanya bejárata
Fotó: Zubor Zalán

Ez ugyanis a szervező Civil Kollégium Alapítvány fő profilja. Varga Máté, a CKA elnöke elmondja, hogy már 1994 óta foglalkoznak közösségfejlesztéssel és közösségi, civil képzésekkel, majd 2010 óta a közösségszervezés a fő tevékenységük, utóbbi tevékenységük egyik fő támogatója jelenleg az Open Society Initiative for Europe (OSIFE). „Eredetileg inkább közösségfejlesztéssel foglalkoztunk, de hamar be kellett látnunk, hogy ez túl sokszor ütközik ellenállásba” – meséli. „A közösségszervezés azt jelenti, hogy egy-egy település vagy kerület lakóit szervezzük össze, a helyi döntéshozóktól függetlenül. Ha ez jól sikerül, és ha szükséges, az érdekeiket is képesek lehetnek az emberek közösen, összefogásban érvényesíteni.”

Országos helyett helyi politika

Tovább kérdezem Varga Mátét arról, mit csinálnak, de továbbra sem hallok kormánybuktatásról. Sőt, országos politikáról sem nagyon, csak helyi részvételről. „Gyakran szervezünk például lakossági fórumokat; volt, hogy önkormányzatok kértek meg rá, mert sok EU-s projektnél előírás, hogy az előkészítő fázisban társadalmi egyeztetést kell folytatni. De amikor elhangzottak kritikák az érintettek részéről, a döntéshozók jellemző reakciója a felháborodás volt, és leginkább fenyegetve érezték magukat. Pedig szerintem az a normális, ha a lakosság is részt vesz egy döntéshozatalban. Egy olyan hatalom, amely erőből vinné át a céljait, ezt persze könnyen érezheti fenyegetésnek” – mondta. A közösségszervezés, mesél tovább, általában azzal a lépéssel kezdődik, hogy a CKA munkatársai interjúznak emberekkel a lakhelyük állapotáról (akik ennek általában nagyon örülnek, mert ritka, hogy a választási időszakon túl érdekelné a döntéshozókat a lakosság véleménye – teszi hozzá Varga Máté).

Ezután fórumot szerveznek az érdeklődőknek, és megtanítják őket arra, hogy kell gyűlést szervezni, párbeszédet folytatni a döntéshozókkal, beadványt készíteni – és legeslegvégső esetben, ha semmi eszköz nem áll rendelkezésre, akár polgári engedetlenséghez folyamodni.

Résztvevők egy előadáson, a Civil Kollégium Alapítvány táborában
Résztvevők egy előadáson, a Civil Kollégium Alapítvány táborában
Fotó: Zubor Zalán

Elmeséli, milyen sikereket értek el: például, hogy két északkelet-magyarországi város között buszjáratok induljanak, máskor elérték, hogy egy mobiltársaság ne a városban, lakott területen építsen adótornyot (ezzel veszélyeztetve az ott lakók életminőségét és elértéktelenítve ingatlanjaikat). Elmondta azt is, hogy az a céljuk, hogy az így megszervezett közösségek önállóak legyenek, egyedül tudják képviselni az érdekeiket.

A CKA másik fő tevékenysége, hogy szövetkezeteket, közösségi vállalkozásokat támogatnak. A helyi szociális szövetkezet üzemelteti a Civil Kollégium épületét, amely egyben a helyi közösség háza, és egy kisebb zöldségeskertet is gondoznak az épület mögött. „Emellett terveinkben szerepel, hogy elindítsuk a közösségi vállalkozások iskoláját” – mondja Varga Máté.

„Gyakran elfelejtjük, hogy a városon kívül is élnek emberek”

Még mindig nem világos, hogy fognak önállóan szerveződő lakóközösségek vagy szociális szövetkezetek Soros parancsára kormányzati épületeket elfoglalni, ezért a külföldi vendégekhez fordulok. Megkérdezem például a Nellini nevű New York-i aktivistalányt, miért jött el. Mint mondja, ő a Working Families Party nevű szervezet tagjaként érkezett, amely, bár pártként van bejegyezve, inkább szakszervezetként működik. Emiatt például az OSI nem támogatja, hiszen alapítványok nem is adhatnak pénzt a pártoknak. Ő is tanulni jött, nem előadni, bár, mint mondja, mindenki tapasztalatokat cserélni érkezett.

Arra a kérdésre, tanult-e itt valami hasznosat, azt válaszolja, hogy a magyar helyzetről szerinte fontos dolgokat tudott meg, mivel, mondja, szerinte USA-ban hasonló politikára lehet számítani az ottani jobboldali kormánytól, pláne a civil társadalommal szemben. „Amerikában probléma, hogy például tüntetésekre sokan jönnek, de nem nagyon vannak tartós szervezetek, és nincsenek országos kapcsolatok. New Yorkban gyakran elfelejtjük, hogy a városon kívül is élnek emberek, az itt megjelent közösségszervezők ebben a tekintetben jobb példával járnak elő” – mondta. Olyat, hogy erőszakos akciókat, polgári engedetlenséget lehetne a táborban tanulni, ő sem tapasztalt. „Aki itt volt, az nagyrészt közösségszervező, erről volt szó”. Hozzáteszi, Amerikában is előfordul, hogy erőszakkal vádolnak amúgy békés megmozdulásokat, példaként említette az év eleji Women’s March nevű tüntetéssorozatot.

Fotó: Zubor Zalán

A barcelonai Gianni Orsini trénerként jött Kunbábonyba, de tőle sem tudom meg, hogyan kell zavargásokat szervezni. Ehelyett a munkájáról beszélt, ami lényegében arról szól, hogy ellenségeskedő csoportok között közvetít, a cél a békés együttélés elérése, viták civilizált lefolytatása. Például, meséli, Barcelonában észak-afrikai bevándorlók és spanyolok közötti konfliktusban közvetített, miután az afrikaiak vandál cselekményei miatt elmérgesedett a helyzet. A cél ilyenkor az, mondja, hogy megtalálják és felkészítsék az ilyen közösségek vezéregyéniségeit, akikre a többiek hallgatnak, és fenn tudja tartani a békét. Az előadásán arról egyébként nem volt szó, hogy Magyarországon ezeket a tapasztalatokat hogyan kellene alkalmazni.

A tábor egyik záró beszélgetésén bemutatkozik a Nyílt Társadalom Alapítvány egyik munkatársa, Nizák Péter is, az OSIF közép-európai programjának vezetője. Ennél jobb alkalom nem lesz arra, hogy tisztázzuk, mi készül itt. El is kezdem faggatni, hogy mire készülnek ősszel, és mi a szerepe ebben ennek a tábornak, de ismét csalódnom kell. Kiderül például, hogy az ominózus polgári engedetlenségi képzést nem támogatta az OSIF. Már csak azért sem, mert, mint később kiderült, azt A Város Mindenkié nevű csoport szervezte, akik bejegyzett formában nem is léteznek, az OSIF-pályázatokon pedig anélkül nem lehet részt venni. Cáfolja azt is, hogy ő főnöke lenne bárkinek is jelenlevők közül. „A CKA-val vagyunk jogviszonyban, szerződést kötöttünk velük, ebben benne van, hogy a közösségszervező programjaikat támogatjuk. Egyébként nem tudunk beleszólni abba, hogy mit csinálnak ők, abba pláne nem, hogy az általuk megszervezett közösségek mit csinálnak.”

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!