Az orvosok hozzáállását kérte számon az államtitkár

Gyógyuló egészségügy – ezt a címet adták a kormányközeli Nézőpont Intézet pénteki konferenciájának. A szakállamtitkár pozitív trendeket lát az ágazatban: csökkenő orvoselvándorlást, növekvő ágazati béreket, rövidülő várólistákat, mérséklődő kórházi adósságállományt. Az orvosok hozzáállását viszont számonkérte Ónodi-Szűcs Zoltán. „Hogyha valakinek van érdekeltsége a magánellátásban és mondjuk a paraszolvenciában, közben pedig az államnál is dolgozik, akkor van-e érdekeltsége abban, hogy az államnál minden tökéletesen működjön?” – tette fel a kérdést az államtitkár.

Ónodi-Szűcs Zoltán szerint túl nagy a szürke zóna az egészségügyi ellátásban, és rendbe kell tenni a magán-, illetve az állami egészségügy viszonyát. „Mi a transzparenciát szeretnénk növelni. Ennek egyik első eleme lesz – s a következő évben talán már működni is fog, hiszen a fejlesztés elkezdődött –, hogy a járóbeteg-rendelőknek ki kell nyitniuk a saját előjegyzési naplójukat az alapellátás előtt, és akkor lesz majd világos mindenkinek, hogy hol vannak valós és hol vannak vélt hiányok” – tette hozzá.

Az egyik magánkórház vezetője szerint az emberek, miközben fizetnek az állami egészségügyért, elfordulnak attól. Lantos Gabriella úgy összegzett: a járóbeteg-ellátásban a munkaképes korú betegek kétharmada a magánegészségügyi szolgáltatókat választja. Ők kifizetnek akár 20-25 ezer forintot is, hogy a gyorsabbnak és jobb minőségűnek tartott magánpraxisokban kezeltessék magukat. „A legnagyobb igény nyilván az olcsóbb szolgáltatásokra van. A járóbeteg-ellátásban a kapacitások fele a magánegészségügyben van, az elköltött pénz fele is a magánegészségügybe vándorol, a pácienseknek a 60-66 százaléka a magánegészségügybe jár” – emelte ki az intézményvezető.

A fekvőbeteg-ellátásban jelenleg nagyjából 10 százalékos a magánegészségügyi szolgáltatók súlya.