2024. 04. 24. Szerda György napja
Jelenleg a TV-ben:

Televíziós vásárlási műsorablak

Következik:

Cirkusztestvérek 11:00

Az ellenzéket erősítette a magasabb részvétel és az egységes fellépés

2017. december 11., hétfő 14:46, frissítve: hétfő 16:03

A Fidesz nyert a solymári időközi választáson, az ellenzéki szavazatok összeadva is kevésnek bizonyultak. Az ellenzék relatív sikert ért el, hiszen valóban összeadódtak az ellenzéki szavazatok, de valószínűleg nem a független jelöltek támogatása lesz az ellenzék országos stratégiája.

Gyakorlatilag a teljes ellenzék támogatásával indult a solymári 6. választókerületben egy független jelölt, Kárpáti Zsuzsanna. Kárpátit aktívan támogatta az MSZP, a DK, de a Momentum és az LMP is, a Jobbik pedig nem indított vele szemben jelöltet, így egy Munkáspárt-jelöltön kívül egyedül indult a Fidesz jelöltjével, Dalos Attilával szemben

Az időközi választást Dalos nyerte 225 szavazattal, míg Kárpáti Zsuzsanna csak 168 százalékot kapott. Ezzel összességében a fideszes jelölt 56,8 százalékot szerzett, az ellenzéki induló pedig 42,7 százalékot. Az időközi tehát alapvetően fideszes sikert hozott, különösen, mivel az itteni ellenzéki összefogást sokan modellnek nevezték, ennek ellenére a Fidesz legyőzéséhez nem volt elég, hogy egy jelölt indul csak ellenük.

Csökkent a különbség

Pár körülmény viszont a Fidesz számára lehet nyugtalanító. Solymár hagyományosan fideszes fellegvárnak számít, 2014-ben az összes választókerületben 50 százalék feletti különbséggel nyert a kormánypárti jelölt. A 6. választókerületben is magabiztosabb előnnyel, 61,96 százalékkal győzött a jelöltjük. A különbség akkor ráadásul jóval nagyobb volt az első és a második jelölt között: 2014-ben az MSZP–DK jelöltje, Aranyi Zoltán Zsolt csak 96 szavazatot, 27,67 százalékot kapott. A kerületben szintén indult a Jobbik jelöltje, Murányi Levente, ő 10,37 százalékot ért el.

Vagyis a független jelölt indulása és a Jobbik visszalépése a Fidesz számára kedvezőtlen módon mozdította el a szavazókat. A másodlagos pártpreferenciákról szóló felmérések korábban azt mutatták, hogy a Jobbik-szavazók, ha a pártjukra nem szavazhatnak, inkább a fideszes jelöltre szavaznak át, illetve hogy összességében elvesznek ellenzéki szavazatok, ha a pártok jelöltjei nem külön-külön indulnak. Solymáron ezzel szemben a jelöltkoordináció nem vezetett ellenzéki szavazatok elvesztéséhez vagy az ellenzéki szavazók Fideszhez történő átpártolásához. Bár a Fidesz Solymáron 10 szavazóval növelni tudta a táborát, a 2014-es eredményhez képest inkább az egyetlen ellenzéki kihívó mögött koncentrálódtak az ellenzéki szavazatok, mint a Fidesz mögött.

Solymáron, ahol a Fidesz 2014-ben 50 százalék felett teljesített, a fordulathoz a teljes ellenzéki összefogás kevés volt. A számok viszont azt mutatják, hogy a civil jelölt indítása és az egységes fellépés inkább mozgósította a Fidesszel elégedetlen szavazókat, mint a fideszeseket. Az ellenzéki jelöltre szavazók száma viszont 136-ról 168-ra növekedett. 2014-hez képest emellett jelentősen nőtt a részvétel is, ami inkább az ellenzéknek kedvezett – ez megegyezik az országos felmérések eredményeivel, ami szintén azt mutatja, hogy a Fidesz az alacsony részvételben érdekelt. 

Nem lesz modell

László Róbert, a Political Capital elemzője ugyanakkor kérdésünkre elmondta, időközi választásból nem lehet érdemi következtetéseket levonni az országos viszonyokra. Szerinte a választásnak azért lehet politikai jelentősége, mert a pártok politikai erőpróbának tartják az időközi választásokat. „Ebben az értelemben az ellenzék számára relatív siker, hogy egy fideszes kerületben szoros eredményt tudtak elérni” – fogalmazott.

Ezzel együtt László Róbert szerint a solymári eredmény nem jelenti azt, hogy az ellenzéki pártok ezt a stratégiát – egy-egy független jelölt támogatását – követik majd országszerte. „Helyi szinten egy független jelölt mögé beállni nem jár akkora következményekkel, mint ha az országgyűlési választásokon támogatnának civil indulókat. Országos szinten az ellenzék számára öngyilkosság lenne mindenhol függetleneket támogatni, mivel így elvesztenék az országos pártlisták számára megszerezhető töredékszavazatokat.” László Róbert szerint csak egy-két helyen állhat elő olyan helyzet, hogy egy-egy független indulót támogat majd az ellenzék, ilyen lehet például Mellár Tamás és Kész Zoltán. Ebből viszont nem lesz országos gyakorlat, már csak azért sem, mert nincs sokkal több párton kívüli, hasonlóan erős párton kívüli szereplő az egyéni választókerületekben.

Nem udvarol az ellenzék a párt nélkülieknek

Ceglédi Zoltán politológus a Hír TV Online-nak szintén úgy fogalmazott: egy időközi választás eredményét „nem lehet országos szintre felszorozni, de az biztos, hogy az ellenzéki stratégiát befolyásolhatják”. Szerinte a solymári eredményekből az látszik, hogy az ellenzéki pártoknak egyenként és külön-külön is kevés szavazója van.

Szerinte ennek fő oka, hogy „az ellenzéki pártok nem próbálnak új szavazókat szerezni, a pártoktól távolságot tartó szavazókkal nem kommunikálnak, csak a saját szavazótáborukkal”. Ceglédi szerint egy jelentős, a Fideszt elutasító réteg jelenleg nem tud ellenzéki pártot választani, mivel egyelőre egyik sem képes semmilyen pozitív ajánlatot nyújtani. Szerinte ez a szavazói réteg egy olyan elvált asszonyra hasonlít, aki már tudja, hogy a korábbi férjével nem akar együtt élni, de még új párt nem talált. Jelenleg, fogalmazott Ceglédi, ennek a szavazóbázisnak még csak „udvarolni sem próbálnak az ellenzéki pártok”.

Ceglédi szerint a 2014-es választások óta Solymáron változtak a szavazói magatartások, beleértve a Jobbik-szavazókat. Szerinte a Jobbik-szavazótábor összetétele jelentősen változott, és a Fidesz jobbra tolódása miatt egy jelentős részük, a szélsőjobboldali beállítottságú szavazóréteg már az időközi választások előtt átvándorolt a Fideszhez.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!