Akkor sem veszhet el a szabadság, ha a munkavállaló nem adja ki

Alapvetően minden munkavállalónak jár 20 nap szabadság, és ezen felül kaphatnak még szabadnapokat azok, akiknek gyerekük van, és azok is, akik elmúltak 25 évesek.

Azok viszont, akiknek még decemberben is maradt szabadságuk, a munkáltató ki kell hogy adja még az idén. Ez alól két kivétel van: ha valaki még az idén megkezdi a szabadságát, akkor öt munkanap hosszan átnyúlhat a szabadsága januárra is.

Arra nincs lehetőség, hogy a munkaadó pénzben fizesse ki a bent maradt szabadságot, de bizonyos esetekben át lehet vinni jövő év március végéig. Ha valaki csak októberben vagy annál később kezdett dolgozni egy munkahelyen, akkor neki nem december 31-ig, hanem március 31-ig kell kiadni a szabadságot, ahogy március 31. a határidő akkor is, ha a munkaadó kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt ez szükséges. Ebben az esetben a szabadság negyede vihető át.

Az a szabály viszont, hogy a szabadság nem vihető át a következő évre, csak az alapszabadságra vonatkozik. „Nemcsak egyoldalúan van lehetőség a munkáltató által áttolni a szabadságot a következő évre, hanem lehetősége van a két félnek, hogy megállapodjanak, hogy az életkor alapján járó pótszabadságot, ami 25 éves kortól kezdődik, legfeljebb a tárgyévet követő év végéig adja ki a munkáltató” – mondta Sziller Linda ügyvéd, munkajogász.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint sokszor egyáltalán nem adják ki a szabadságot. Székely Tamás szerint sok kis cég csal a dolgozók szabadságával úgy, hogy a papírokba azt írják: a munkavállaló szabadságon volt, miközben dolgozott.

„Utólag lepapírozzák, hogy az adott munkavállaló szabadságon volt, de a munkavállaló nem tudja, mert a bérpapír alapján ő nem nézi meg, hogy van elszámolva” – mondta Székely Tamás.

A szakemberek szerint ebbe nem szabad beleegyeznie a munkavállalónak, hanem szólnia kell, amiért a törvény szerint később semmilyen hátrány nem érheti.