2024. 03. 04. Hétfő Kázmér napja
Jelenleg a TV-ben:

Hazahúzó

Következik:

Célpont 03:00

Aki nem tudott beszélni, azt bántották

2017. május 10., szerda 22:35

Meg kell szüntetni a mentális sérültek intézeti kezelését, mert nem eredményes és teret ad a bentlakók kihasználásának. Erről beszéltek Brüsszelben egy konferencián, ahol kezdeményezték azt is, hogy az EU ne finanszírozza tovább azokat az intézeteket, ahol tömegesen gondoznak fogyatékkal élőket, a gödi Topház esete miatt pedig az eddig elköltött pénzek felhasználását is vizsgálnák.

Aki tud beszélni, azt nem bántották, aki nem, azt bántották – ezt mondta egy magyar nő Brüsszelben, az Európai Parlamentben, aki 24 éven keresztül élt az egyik mentális betegeknek fenntartott magyarországi intézetben. Baranyi Éva szerint azonban a testi bántalmazásokon túl mindennapos volt a lelki terror, az elesettek helyzetét nemcsak más betegek, hanem a gondozásukat ellátó személyzet egyes tagjai is kihasználták.

„Volt egy másik férfi, segítő, aki velem kikezdett. Bevitt a fürdőszobába, de aztán kiabáltam, hogy jöjjön valaki segíteni, de befogta a számat. De aztán jött Ádám Julika és kimentett. Azt mondta, hogy elmondja az igazgatónőnek. És akkor kirúgták. Ő nemcsak velem kezdett ki, hanem Sacival is, aki nem tud beszélni” – fogalmazott Baranyi Éva egykori ápolt.

Egy nemzetközi szervezet az elmúlt hónapokban kutatást végzett a szellemi fogyatékkal élők körében. Ez a szervezet tárta fel a gödi Topházban történt bántalmazásokat is. De nemcsak Magyarországon, hanem például Nagy-Britanniában és Bulgáriában is azt tapasztalták, hogy az intézeti elhelyezés magában hordozza a kegyetlen bánásmód lehetőségét. A téma magyarországi szakértője szerint semmi nem indokolja a tömeges intézeti ápolást.

„Minden szakmai evidencia azt mutatja, hogy azok az emberek, akik bármilyen okból ma vagy korábban intézményekben voltak, ha közösségben élhetnek, ha családjuk közelében élhetnek vagy olyan családokban, akik segítik őket, azok sokkal eredményesebben gyógyíthatók vagy sokkal jobb minőségű életet tudnak élni. Egyébként a közgazdasági realitás is az, hogy a nagy intézményekben, ahol nagyon sokba kerül az ellátottaknak a gondozása, mondjuk átlagosan egy magyar gyerekintézetben ez olyan négymillió forint körül van ma, ott közvetlenül a gondozottra, gyerekre, betegre, idősre költött pénz, az 10-15 százaléka maximum ennek a pénznek” – mondja Herczog Mária, a Család, Gyermek, Ifjúság Közhasznú Egyesület elnöke.

A Topház ügye kapcsán a kutatás készítői az Európai Bizottsághoz fordulnak és az uniós pénzek elköltésének ellenőrzését szeretnék elérni.

„Mi azt mondjuk, hogy a Topház esete valószínűleg csak a jéghegy csúcsa. Magyarországon jelenleg 25 ezer szellemi fogyatékossággal élő ember van több mint 400 intézetben, amit jelentős részben közpénzből finanszíroznak. És az embereknek meg kell érteniük, hogy ennek a pénznek a nagy része az európai adófizetők pénze, ami közvetlenül ezekhez az intézetekhez megy. A mi álláspontunk az, hogy ha az európai intézmények finanszírozzák ezeket, akkor cselekedni kell, amikor az alapvető emberi jogokat megsértik ezeken a helyeken” – emelte ki Steven Allen, a Mentális Sérültek Érdekképviseleti Központjának kampányigazgatója.

A szervezet egyúttal azt is kéri, hogy az EU ne finanszírozza tovább a fogyatékkal élők tömeges szegregációját.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!