A stadionok fenntartója is olcsóbban kapja a gázt, mint a lakosság
Hír TV
2018. február 17., szombat 15:18, frissítve: szombat 22:10
„Az új rendszerben a fogyasztási helyek 57 százalékánál nincs áremelés” – magyarázta 2010 novemberében a 2011. január elsejétől érvényes gázáremelést Fellegi Tamás fejlesztési miniszter. A hatósági ár 2013-as bevezetéséig a második Orbán-kormány többször is emelte az energiahordozó árát.
A 2010-es drágulás a választás időszakára esett, április elsejével átlagosan 10,1 százalékkal nőtt a földgáz ára. A 2011. januári emelésről már az új kormány döntött, akkortól az ár sávosan, fogyasztástól függően emelkedett, volt, akinek 9,3 százalékkal. 2012-ben újabb, átlagosan 2,4 százalékos drágulás jött, ráadásul ebben az évben vezette be a kabinet a 27 százalékos, Európában a legmagasabbnak számító áfakulcsot. Mindeközben megszűnt a szociális alapú gázártámogatás.
A kormányzati ciklus felénél döntött a kabinet a rezsicsökkentésről, több lépcsőben 25 százalékkal mérsékelték a lakossági gázárat.
„Magyarország, a kormány, az állam és a törvényhozás beavatkozott a piacba a fogyasztók érdekében. Mi a lakossági fogyasztók védelme érdekében a kereskedőeket, a fogyasztókat és a szállítókat, a gázfelvásárlókat és gázszállítókat próbáltuk megtörni, és próbáltuk az általuk realizált profitot maximálni hatósági ár bevezetésével. Ha megnézzük, hogy mennyi a gáz ára most és mennyi volt 2012–2013-ban, akkor látjuk a visító különbséget a fogyasztók javára” – emelte ki csütörtöki kormányinfóján Lázár János kancelláriaminiszter.
A fenti grafikonon azonban jól látható, hogy a fix lakossági gázár bevezetésével gyakorlatilag egybeesett a gáz tőzsdei jegyzésárának lejtmenete. A magyar háztartások a korábbi szinten befagyasztott árat fizetik ma is, annak ellenére hogy az ország olcsóbban jut az energiahordozóhoz.
A Fidesz mégsem tartja indokoltnak az árcsökkentést, a párt kommunikációs igazgatója a kiszámíthatósággal érvel. „A szabadpiaci árképzéssel az a a probléma, hogy vannak alacsonyabb és vannak magasabb periódusok. Magyarországon az egyik legmagasabb rezsiköltségeket kellett fizetniük az embereknek azelőtt, hogy a kormány elhatározta a rezsicsökkentést. Ezért kiszámíthatóbb, az emberek érdekét jobban szolgáló, biztosabb megoldás az, amit mi bevezettünk” – nyilatkozta Hidvéghi Balázs.
Ám emiatt mára a lakosság többet fizet a gázért, mint például a Nemzeti Sportközpontok. A stadionokat is fenntartó állami cég szabadpiaci gázközbeszerzésén az állami Főgáz adta a legjobb ajánlatot: egy köbméter gázért 73,34 forintot fizet az NSK, ami 5 forinttal kedvezőbb a legolcsóbb háztartási kategóriához képest.
Az Orbán-kormány korábbi energetikai helyettes államtitkára szerint a kabinetnek lenne lehetősége újabb lakossági gázárcsökkentésre. „A magyarországi kis- és középvállalkozások, ipari fogyasztók a szabadpiacról szerzik be az árat, és ezek a vállalkozások ma már olcsóbban kapják a földgázt a szabadpiacon, mint amennyiért a lakosságot megvédeni kívánó kormány a fogyasztóknak értékesíti. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a versenypiacon jelentősen lehet olcsóbban hozzájutni a földgázhoz. Tehát komoly tartalékok lennének abban, hogy a lakossági fogyasztók számára is csökkentsen a kormány” – emelte ki Holoda Attila energetikai szakértő.
Az E.on például a rezsicsökkentett árnál 5 százalékkal olcsóbban kínálja a gázt azoknak, akik kilépnek a szabadpiacra. A német vállalatot ugyanis nem köti a hatósági ár, piaci alapon kínálja szolgáltatását.
