2020. december 4.,
péntek, Borbála, Barbara napja

A Jobbik Le Pennek, a baloldal Macronnak szorít

2017. április 27., csütörtök 18:45, frissítve: csütörtök 19:29

A Fidesz nem válaszol, a Jobbik Le Pennek szurkol, bár régebben iszlamofóbnak nevezték, az MSZP és az LMP Macron győzelmében bízik. Utánajártunk, hogy viszonyulnak a magyar pártok a francia elnökválasztáshoz.

Hétfőre dőlt el, hogy Franciaországban két, radikálisan különböző jelölt száll ringbe a francia elnökségért: a szélsőjobboldali, EU-szkeptikus Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen és a liberális-centrista, európai integrációt pártoló Emanuel Macron a frissen alakult En Marche! jelöltjeként. A magyar parlamenti pártoknak a választásokkal kapcsolatban az alábbi két kérdést tettük fel:

– Hogyan értékelik a választások első fordulójának eredményét?

– Véleményük szerint melyik jelölt győzelme lenne előnyösebb Magyarország számára?

A parlamenti pártok közül egyedül a Fidesz nem válaszolt a francia elnökválasztással kapcsolatos kérdéseinkre. A párt sajtóosztálya mellett megkerestük Szijjártó Péter külügyminisztert és Németh Szilárdot is, választ azonban egyiküktől sem kaptunk.

Fidesz: eltérő kommunikáció itthon és Brüsszelben

A Fidesz kommunikációja a választások ügyében egyébként elég ellentmondásos. A magyar kormány brüsszeli, a CEU-ügy miatti EP-ülés előtt olyan üzenetet küldött, amiben látszólag Macron mellett foglalt állást. „A római nyilatkozat szellemében kívánunk részt venni az élénk vitában és Európa újragondolásában, ahogyan azt Macron elnökjelölt javasolja az unió egyik jelentős alapító államának képviseletében” – szólt a levél. Elemzők szerint viszont az európai integrációt pártoló, liberális Macron győzelme rontaná Orbán Viktor EU-s pozícióját.

A Fidesz sajtója eközben egyértelműen Le Pen mellett foglalt állást. A Magyar Idők egy cikke Macront „globalista hazátlannak”, a „Soros-eszmék megtestesítőjének nevezték”. A PestiSrácok.hu-n hasonló témájú, Le Pen győzelmében bizakodó cikk jelent meg Le Pen és a báb címmel. Ezzel együtt nem valószínű, hogy a magyar kormány nyertese lenne a Nemzeti Front győzelmének, amely alighanem megrengetné az EU-t – a kormány gazdaságpolitikája pedig lényegében az EU-s támogatásokra építette a fejlesztési politikáját. Ezt jól mutatja a legutóbbi támogatási ciklus befejeződése: ahogy ideiglenesen elapadtak az EU-s források, a beruházások a humán egészségügyi és szociális ellátáságban 73 százalékkal, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban 41 százalékkal, az oktatásban 23 százalékkal estek vissza.

Le Pennek szorít a Jobbik

A Jobbiktól Gyöngyösi Márton nyilatkozott, kérdésünkre így értékelte a választási eredményeket: „A Jobbik mint minden esetben, most is tiszteletben tartja a francia választók véleményét, döntését. Az előzmények ismeretében, különös tekintettel a Fillont övező korrupciós botrányra és a minden idők legnépszerűtlenebb, minden karizmát nélkülöző Hollande-elnökség jelentette szocialista hendikeppre, nem volt nagy meglepetés az, hogy a hagyományos jobb- és baloldal, a Franciaországot évtizedek óta irányító politikai elit csúfosan elbukott.” Szerinte fontos jelzés lehet, hogy a franciák két hét múlva két új erő közül választhatnak elnököt. „Ez egy új korszak kezdete, Franciaország két hét múlva politikai értelemben átlép a 21. századba. Erre Magyarországon még jövő tavaszig várni kell” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy melyik jelölt győzelmét tartják Magyarország szempontjából jobb lehetőségnek, Gyöngyösi azt válaszolta, egyértelműen Le Penét. Szerinte a Nemzeti Front jelöltjének programja közelebb áll a Jobbik programjához.

Kérdéses viszont, hogy a Jobbik programjának megvalósulását valóban segítené-e Le Pen pártja. A Jobbik az ország EU-hoz való viszonyát az utóbbi években igencsak átgondolta. Ma már nem tartják időszerűnek, hogy Magyarország EU-tagságát felülvizsgálják, Le Pennek viszont az egyik fő célja, hogy Franciaország a britekhez hasonlóan újratárgyalja az ország EU-tagságát, majd népszavazást írjon ki a kilépésről (ez Franciaország súlyából adódóan lényegében az EU végét jelentené). A Jobbik egyik fő európai uniós célja jelenleg a bérunió elérése, azaz, hogy az EU-s szervek a tagállamok számára azonos mértékű béreket írjanak elő – ebből a szempontból tehát a Jobbik integrációpárti, nem valószínű viszont a francia szuverenitás védelmét ígérő Nemzeti Front támogatna egy hasonló össz-EU-s szabályozást.

A Jobbik egyébként korábban elítélően nyilatkozott Le Penékről. 2015-ben Gyöngyösi úgy fogalmazott a Nemzeti Frontról, hogy „ég és föld választ el minket a Nemzeti Fronttól, a francia párt egy vadul iszlámellenes és Izrael-barát, mondhatni, már-már cionista szervezet, a Jobbik pedig a keleti nyitás zászlóvivője, az azeriek és a törökök barátja, határozottan anticionista és ellenzi Izrael Közel-Kelet-politikáját, de híve a vallások közötti békének. (…) A mi világlátásunk és hozzáállásunk nehezen egyeztethető össze azzal az iszlámellenességgel, ami a nyugati radikális pártokat összeköti, az olasz Északi Ligától a francia Nemzeti Frontig.”

Macron mellett az MSZP és az LMP

Mesterházy Attila MSZP-s politikus kérdésünkre azt mondta, Magyarország és Európa számára is Macron győzelme volna kívánatos. A választási eredménnyel kapcsolatban Mesterházy szerint „a várt papírforma érvényesült (az eredmények utáni kommunikációban is: minden vesztes Macron támogatásara szólított fel).” Köztük volt a francia Szocialista Párt (PS) jelöltje, a csak ötödik helyen Benoît Hamon is. A PS ugyanannak az európai pártcsaládnak a tagja, mint az MSZP is.

A francia baloldal ezzel együtt nem állt ki egyöntetűen Macron mellett: Jean-Luc Mélenchon, aki a frissen alapított radikális baloldali La France insoumise (Lázadó Franciaország) színeiben, Hamonhoz képest több mint háromszoros szavazattal a negyedik lett, még nem közölte egyértelműen, kit támogat majd a második fordulóban. A választási eredmények után a szakszervezetek is országszerte tüntettek, a demonstrációkon arról beszéltek, hogy a munkásokat sem Le Pen, sem Macron nem képviseli.

Az LMP elnökségi tagja, Ungár Péter kérdésünkre azt válaszolta: „A francia elnökválasztás első fordulója megmutatta, hogy a francia lakosság továbbra is bízik Európában.” Az LMP szerint Emmanuel Macron az, aki szavatolni tudja az európai érdekek védelmét, „szemben Marine Le Pennel, aki csak a káoszt és az orosz befolyást növelné a kontinensen. Magyarország érdeke az, hogy Európa megfékezze Putyint, ezért is küzd a zöldpárt a paksi beruházás ellen.”

Macron programjában valóban szerepel a megújuló energiára való áttérés és az atomenergia arányának csökkentése. Utóbbi szempontból az LMP radikálisabb, programjukban hosszú távon atomenergia-mentes Európát követelnek. Macron programjában nem szerepel az Európai Unió intézményeinek reformja, míg az LMP európai programjában hangsúlyos az EP hatáskörének kiterjesztése, az uniós intézmények demokratizálása.