A jegybank cáfolja Orbánt

„Olyan szabályok léteznek például Magyarországon, hogy a jegybank a nyereségét nem fizetheti be a költségvetésbe, ha azonban vesztesége van, akkor azért a költségvetésnek kell helytállnia” – tavaly év elején magyarázta így a miniszterelnök a Kossuth rádióban azt, hogy a nyereségét az MNB miért tartja meg magának.

Orbán Viktor szerint logikus, hogy a jegybank tartalékot képezzen így a veszteséges években sem kellene a büdzséhez nyúlni. „A nemzeti bank nem a Marson van és nem a marslakók érdekét szolgálja, hanem Magyarországon van és magyarok érdekét szolgálja, ezért a magyaroknak jogos igényük, hogy értsék-tudják, mi történik, nekik mondom, hogy a jegybank monetáris politikának az a következménye, hogy időnként nyereséges, időnként pedig veszteségek vannak” – tette hozzá a 2015-ös rádióinterjúban.

Így a jegybank a pénzt másra költötte: több mint 200 milliárddal stafírozta ki alapítványait, belvárosi irodaházat vásárolt, vidéki kastélyt vett, de jutott műkincsekre is. Az osztalékfizetés azonban, úgy tűnik, mégis lehetséges. Három nyereséges év után idén először 50 milliárdot utal az MNB az államkasszába.

„Annyit az 50 milliárdról, hogy ilyen magas osztalékbefizetés nem történt még az elmúlt huszonöt évben. Tehát a legmagasabb osztalékbefizetés is olyan 30-40 milliárdos lehetett, de az GDP-arányosan sokkal kisebb szint volt, tehát egy egész jelentős befizetésnek tekinthető” – mondta el Nagy Márton, az MNB alelnöke a befizetéssel kapcsolatban.

Arra a kérdésre, hogy a forint árfolyama négyhavi mélyponton van, és ennek milyen hatása lehet a további kamatvágásokra, a jegybank alelnöke csak annyit mondott: egy kamatlépés valószínű még.