2022. 08. 17. Szerda Jácint napja
Jelenleg a TV-ben:

Híradó

Következik:

Háború Ukrajnában 13:05

A Fidesz korbáccsal és kockacukorral idomítja az MSZP-t

Szánthó Péter

2018. június 11., hétfő 13:48, frissítve: hétfő 13:58

Pont a szocik összefogós vezetőitől hallgatjuk évek óta, hogy „most nem az MSZP a fontos!". A jelek szerint a szavazók ezt kezdik megtanulni Ceglédi Zoltán szerint. A Hír TV Online a szocialisták közelgő tisztújításának lehetséges kimeneteleit vette górcső alá a politológussal.

„Ha megfelelő elnököt sikerül a párt élére választani, akkor az MSZP-sek elkezdhetnek bízni a 2022-es sikerben” - mondta Kovács László volt pártelnök a köztévében. Hozzátette, a tisztújítás tétje, kulcskérdése, hogy sikerüljön előkészíteni a kormányváltást a következő országgyűlési választáson. Fontosnak nevezte, hogy kormányzati tapasztalattal rendelkező csapat kerüljön a szervezet élére. 

Alakul az anti-Mesterházy tengely?

Megy a helyezkedés a szocialista pártban a hétvégi tisztújítás előtt. A múlt héten Ujhelyi István Facebook-posztja kavarta fel a kedélyeket, amelyben az EP-képviselő bejelentette, hogy nem a válaszmányi elnöki posztért indul a tisztújításon, hanem elnökhelyettes szeretne lenni – méghozzá az egyik elnökjelölt, Tóth Bertalan felkérésére.

Kivilágosodott, hogy egy tengely állt össze, hiszen a választmányi elnöki posztért állítólag Kunhalmi Ágnes indulna, aki a pletykák szerint vissza fog lépni az elnökjelöltségtől Tóth Bertalan javára. Ezzel vélhetően a szintén a pártelnöki székre pályázó Mesterházy Attilának tennének keresztbe, mivel szocialista forrásaink szerint egyikük sem nézi jó szemmel, hogy a „régi motorosnak számító” Mesterházy újra komolyabb szerepet akar vállalni a pártban.

A Független Hírügynökség szerint Kunhalmi a hét elején jelentheti be, hogy visszalép Tóth Bertalan javára, és elindul a választmányi elnöki posztért. Így pedig vélhetően a jelenlegi frakcióvezető állhat majd az MSZP élére, a FüHü úgy tudja, Tóth Bertalan támogatottsága Mesterházy Attilával szemben 60:40 százalék. A párton belül a többség Mesterházynál konstruktívabbnak tartja a jelenlegi frakcióvezetőt.

Ők indulnak az elnöki posztért

A korábbi pártelnök, miniszterelnök-jelölt Mesterházy a teljes összefogás híve, ám ezt technikai kérdésnek tekinti. Programjában egy érzelmi azonosulásra lehetőséget nyújtó politikát hirdet, emellett „egy kemény, egyszerű, fegyelmezett és kibeszélés-mentes kommunikációban, és az infrastruktúránk fejlesztésében” látja a jövőt és a megújulást.

Indul még Szanyi Tibor is az elnöki székért, ő korábban kijelentette, hogy „szanálni kellene az MSZP-t”, és új néven létrehozni egy új alakulatot. Emellett az EP-képviselő erős baloldali fordulatot hirdetett, szerinte programja nagyjából megegyezik Mesterházyéval – a szanálást nyilván kivéve.

Kunhalmi (ha mégsem lépne vissza) egy erős, kormányváltásra alkalmas baloldali néppártot tervez összeverbuválni a mostani, szétaprózódott ellenzékből. Egy a tábor, egy a zászló, ezt Orbán Viktor véghez is vitte a jobboldalon, miközben a baloldal szétesett, ebből kell most újra egy erős konglomerátumot szervezni, amelynek az egyik legnagyobb pártja az MSZP lehetne – jelentette ki több alkalommal is a szocialista politikus, többek között a Hír TV-ben is.

Tóth Bertalan azt akarja, ha a megerősített szocialista párt a remény pártja lenne. Emellett szerinte a szervezetet kell megerősíteni, majd pedig a baloldali politizálást új alapokra helyezni. Közös pont egyébként Kunhalmi és a mostani frakcióvezető elnöki programjában, hogy mindketten „visszább vennének” a hagyományos baloldali politizálásból, hogy az MSZP a liberális oldal felé is nyisson. Ez lenne a párt szövetségi politikájának az alapja.

Bródy Gábor programjáról nem sokat tudni, korábban a HVG is csak annyit írt róla, hogy a határozatlanságon, a karaktersemlegességen és az együttműködés-képtelenségen változtatna.

Össze kell kapni a társaságot

Nem lesz egyszerű dolga, akárki is lesz az MSZP új elnöke. Nemcsak egy igencsak meggyengült pártot kell valahogyan összerántania, de támogatottság tekintetében növekedést is kellene produkálni. Közelegnek az EP- és az önkormányzati választások, az ellenzék pedig már most az időköziken teszteli az összefogást. Ha ez a stratégia beválik, akkor vélhetően 2019-ben is alkalmazni fogják. Ha az MSZP alkupozícióba akar kerülni, akkor vissza kell fordulnia a mélyrepülésből, amely egyébként a választás óta az egész ellenzéket jellemzi.

Minden ellenzéki szereplőt beleöntenének egy vájlingba

Jelenleg lényegtelen, ki az MSZP elnöke Ceglédi Zoltán szerint, „a tisztújítás és az új vezetéssel megvalósítandó program tétje az lehet, hogy egy esetleges kormányváltás még az MSZP nevű párt részvételével valósul-e meg, vagy pedig nélküle, romjait és maradékát más által hasznosítva” – reagált a politológus Kovács László szavaira.

Emlékeztetett, a szocialisták utoljára 2012 derekán mutatták a megújulás és megerősödés esélyét, még Mesterházy Attila vezetése alatt. „Akkor és az óta is mindig győztek azonban a pártban azok a döntéshozók, akik megújulás helyett azt ígérték, hogy minden ellenzéki szereplőt beleöntenek egy vájlingba, odaterelik az ellenzéki szavazókat, és azok jobb híján majd felzabálják ezt a matériát.” Ez az út nem járható Ceglédi szerint, hiszen azért kell most tisztújítást tartani, mert az utolsó ilyen ígérettel jelentkező Hiller István - Molnár Gyula páros regnálása alatt is százezrek hagyták el a szocialista párt szavazótáborát.

Bár a párton belül sokan kétkedve, vegyes érzelmekkel fogadták Mesterházy indulását, tény, hogy utoljára Mesterházy MSZP-je bírt a Fidesszel összevethető, hibahatáron belüli támogatottsággal. Ez hivatkozási alap az újrázásához – így Ceglédi. „Emellett pedig a politika nem csak jéghideg racionalitás, bizonyára ő is visel magában tüskéket, elnökké választva megigazulna korábbi szerepvállalása. Személye semmiképp nem megújulás, de esetleg esély az önálló MSZP-re.”

Azt azonban egyelőre a politológus sem merte megjósolni, ki lehet az MSZP következő elnöke, mivel a párt kongresszusa legutóbbi is blokkokban szavazott, „egyes erős emberek instrukciói alapján, belső mutyikat érvényesítve” – mondta Ceglédi, aki legfeljebb annyit tudott megállapítani, hogy nem Szanyi Tibor a legesélyesebb jelölt.

Megújulás = önállóság

Megújulást attól várjunk, aki önálló MSZP-t akar, nem „összefogósdit” a politológus szerint, ám eddig csak ezzel ellentétes nyilatkozatok hangzottak el.

Hogy a szocialisták „visszanyerjék régi fényüket”, három elem elengedhetetlenül szükséges. „Egy: az új elnök azonnal ígérje meg, hogy 2022-ben a szavazólapon lesz olyan ikszelhető karika, ami mellett a Magyar Szocialista Párt neve van, és csak az. Nem egy betűkígyó nem létező pártokból, nem egy Legújabb Kormányváltó Összefogósdi Szövetség, hanem a legnagyobb baloldali párt saját listája, az élén MSZP-s kormányfő-jelölttel, nem szürkeimporttal. Kettő: holnap elkezdik minden egyéni választókerületben megkeresni és felépíteni az azért felelős jelöltet. Nem 2022-ben, az esélyesjelöltezős kamubrigádok pöckölik majd ide-oda a szereplőket, hanem megtisztelnek engem, a választót azzal, hogy már ma kapok egy, az otthonomért felelős szocialistát a következő négy évre is. Három: írjanak programot és ne a Fidesz kottájából, hanem abból politizáljanak 2022-ig. Mert igen, „az emberek” igenis olvasnak programot, ha teszünk ezért.”

Arra a kérdésünkre, hogy szerinte ma mekkora szerepe van a magyar politikában a szocialista pártnak, illetve annak elnökének, Ceglédi kijelentette: ma nagyobb esélye van annak, hogy irreleváns múlt idő lesz a szocialista párt, mint annak, hogy újra a közéletet érdemben alakító, fontos szereplővé válik. „Sokat tesz azért a Fidesz is, korbáccsal és kockacukorral, hogy idomítsa az MSZP-t, ez kétségtelen. De pont az MSZP összefogós vezetőitől hallgatjuk évek óta, hogy „most nem az MSZP a fontos!". A jelek szerint a szavazók ezt kezdik megtanulni.”

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!