A Fidesz is megosztott a IÁ elleni magyar katonai részvételben
Magyarország nemzetközi katonai missziókban való részvételét értékelte a parlamentben a honvédelmi miniszter. Hende Csaba szükségesnek tartja az afganisztáni, a mali, vagy éppen a szomáliai háborús övezetekben való szerepvállalást, ugyanakkor elismerte: mindez kockázatokkal is jár. „Minden háborús konfliktus – legyen a Föld bármely pontján – kockázati tényező hazánk számára is. Elég, ha a határainkra érkező menekültekre gondolunk. Rendkívül fontos az a szerep, amit a nemzetközi válságövezetek stabilizálásában játszik a nemzetközi közösség. Magyarország – mint e közösség tagja – kiveszi a maga arányos részét ezekből az erőfeszítésekből és így, amint mondani szokás helye van az asztalnál, elmondhatja a véleményét és erre a véleményre odafigyelnek” – fogalmazott Hende Csaba.
A héten ötpárti egyeztetés zajlott arról, hogy magyar katonák is részt vegyenek-e az Iszlám Állam elleni küzdelemben, az ellenzék azonban nem támogatta az újabb missziót. Az MSZP szerint a döntés előtt még alapos elemzésre van szükség. „Hallgassuk meg az illetékes szerveket, szükséges meghallgatni a katonai nemzetbiztonsági szolgálatot, meg kell hallgatni a minisztereket, meg kell hallgatni akár a Terrorelhárítási Központot mi a véleményük arról, hogy Magyarország kitettsége, terrorfenyegetettsége, ami most ugye nem közvetlen, az mennyiben változhat” – mondta Demeter Márta szocialista képviselő.
A Jobbik eleve elutasítja, hogy magyarok is részt vegyenek az Iszlám Állammal szembeni nemzetközi katonai fellépésben. A radikális párt a NATO-ba befizetett hatalmas összegek helyett önálló, erős magyar hadseregre költene, és támogatná a NATO-ból való kilépést is. „El tudunk képzelni egy olyan szituációt egy többpólusú világban, amikor azt lehetne mondani, hogy a NATO-tagságunk már-már inkább kockázati tényezőt, mint védelmi képességet jelent. Ez természetesen a jövő zenéje, de nem lehet kizárni, hogy eljön ez a pillanat, nem lehet kizárni és az elsődleges cél az Magyarország semlegessége, függetlensége és védelme” – vélekedett Staudt Gábor, a párt képviselője.
„Ez teljes képtelenség” – így reagált a honvédelmi bizottság elnöke arra, hogy a Jobbik szerint ki kéne lépni a NATO-ból. „Magyarul azt jelenti, hogy többéves sorkatonaság, valószínűleg a nőknek is, és egy ennél tízszer nagyobb katonai költségvetés sem elegendő” – mondta Kósa Lajos.
Kósa Lajos ugyanakkor elismerte: még a kormánypárti képviselők is megosztottak abban, hogy kellene-e magyar katonákat küldeni az iszlám szélsőségesek elleni harcba. „Ha Magyarország részt vesz egy ilyen akcióban, akkor annak a veszélye megvan, hogy célponttá válik és ma Magyarországra bejönni ártó szándékú embernek nagyon egyszerű, mert papírok nélkül jön, szemmel láthatólag valamilyen közel-keleti nyelven beszél, azt mondja magáról, hogy libanoni arab, ki deríti ki, hogy nem az. Mire ez kiderül addigra már régen távozott, hogyha a szándéka rossz, akkor védtelenek vagyunk, hiába őrizzük a határt. Tehát akkor egyszerre kell a kettőt megtenni, ha fellépünk, akkor viszont meg kell tenni a határrendészeti őrizetbe vételt vagy pedig a menekültügyi őrizetbe vételt is” – hangsúlyozta a honvédelmi bizottság elnöke.
A kormánypártoknak jelenleg egyébként nincs meg a kétharmados többségük, hogy az ügyet keresztül vigyék a parlamenten, ezért az Iszlám Állam elleni magyar katonai fellépésről szóló tárgyalások egyelőre megrekedtek.
Orbán Viktor február 4-én a Hír TV-nek adott interjújában több más téma mellett említést tett róla, hogy a német hadsereggel együtt hamarosan magyar misszió mehet a Törökország, Irak és Irán határán található régióba.
Forrás: Hír TV
