„Az EU-n belül Orbán törpe kisebbségben van"

Az Európai Unió a később csatlakozott, gazdaságilag kevésbé fejlett államoknak hétéves, úgynevezett támogatási ciklusokban fizet kohéziós forrásokat. Ezeket jelenleg az államok hívhatják le, és különböző támogatási területeken (például mezőgazdaság, infrastruktúrafejlesztés) költhetik el, azaz oszthatják tovább közbeszerzési pályázatok segítségével.

Az aktuális támogatási ciklus vége 2020-ra esik. A közelmúltban a magyar kormány bejelentette: semennyi forrást nem hagynak a ciklus végére, a még elérhető összegeket még az elkövetkező hónapokban lehívják. Ez azt jelenti, hogy a következő egy-két negyedévben körülbelül 2000 milliárd forintnyi EU-s forrás kerül a magyar gazdaságba, 2019–20-ra viszont semennyi sem.

Sorsdöntő program

Az, hogy a magyar gazdaság lényegében az EU-s támogatásokból működik, már sokszor megállapítást nyert. Márciusban maga a Miniszterelnökség adott ki egy olyan (egyébként a KPMG által készített) jelentést, amely szerint 2006 és 2015 között 4,6 százalékos gazdasági növekedést produkált, de ha nem lettek volna uniós források, ebben az időszakban 1,8 százalékkal csökkent volna a GDP. Emiatt valószínű, hogy a választás évében kiugorhat a gazdaság, de az uniós pénzek nélküli években a mostaninál jóval kisebb növekedés várható.

Balázs Péter volt külügyminiszter és uniós biztos szerint a következő pár év gazdasági növekedése azon múlik, hogy hogyan költik el a most lehívott pénzeket. „Ha hamar felélik, az zökkenőket okozhat, de a növekedés vagy visszaesés mértéke sok más körülményen is múlhat, például az energiaárak alakulásán vagy a német gazdaság állapotán. Az sem mindegy, hogy mire költik el a pénzeket a Modern városok program keretében: a versenyképesség erősítésére vagy térkövek lerakására.”

Kósa Lajos lesz a Modern városok program felelőse

Az egyszerre lehívandó uniós pénzek nagy részét feltehetően a Modern városok program keretében pályáztatják meg. A programra összesen 3400 milliárd forintos keretet állapítottak meg, többet, mint amennyi uniós forrásunk még maradt erre az időszakra. Az idén nyáron meghirdetett program keretében Lázár János elmondása szerint eddig 340 milliárd forintot fizettek ki, de az uniós pénzek lehívásával megindulhat a valódi osztogatás – erre a célra külön tárca nélküli minisztert is kineveztek Kósa Lajos személyében, aki ezért le is mondott a Fidesz-frakció vezetéséről. Kinevezése után nem sokkal már meg is jelentek a Magyar Közlönyben a Modern városok programról szóló kormányhatározatok, a keretből százmilliókat ítéltek oda különböző célokra.

„Nem biztosak a folytatásban 2018 után”

Balázs Péter szerint annak, hogy a kormány egyszerre lehívná az összes még elérhető EU-s forrást, három alapvető oka van: egyrészt a választások évében szeretnének minél nagyobb növekedést produkálni, másrészt viszont „nem biztosak a folytatásban 2018 után, ezért amíg biztosan képesek rá, lehívják az összes lehetséges EU-s forrást”.

A harmadik ok már az EU átalakulásával függ össze. „2020 után biztos, hogy átalakul az EU költségvetése, a támogatások rendszere” – mondta. „A részletekről még folynak a tárgyalások, de úgy tűnik, a strukturális és kohéziós alapok helyett új, piacibb rendszerben folyósíthatják a források, és az eddigi pénznyelők, például az agrárium támogatása helyett más területek kerülhetnek a középpontba, például az infrastruktúra, az eurózóna versenyképessége és a határvédelem.”

A magyar versenyképesség rovására gazdagodnak a haveri cégek

Balázs Péter utalt a közelmúltban indult úgynevezett Juncker-tervre, amelynek lényege, hogy az EU-s támogatásokat bankokon keresztül, kedvezményes hitel vagy banki garanciák kíséretében közvetlenül vehetik fel vállalkozások. Szerinte mivel a terv elég sikeres volt, hosszú távon ebbe az irányba tolódhatnak el az uniós támogatások. „A támogatások rendszer valószínűleg a jövőben sokkal inkább piaci alapú és átláthatóbb lesz, emellett nagyobb lesz a szigor és kisebb mozgástere lesz állami szerveknek.”

Balázs Péter szerint az EU 2020-ra szigorúbban ellenőrzi majd, mire költik a tagállamok a kohéziós forrásokat

Ez, mint mondta, az Orbán-kormány számára rossz hír, hiszen az EU-s forrásokat eddig leginkább kormányközeli vállalkozók helyzetbe juttatására használták, ezt azonban az unió kezdi megelégelni. „A magyar kormány elutasít minden olyan szempontot, amit a befizető államok vetnek fel a pénzek elköltésével kapcsolatban. Az EU célja a kohéziós forrásokkal a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatása. Már az EU alapítói is látták, hogy a valódi együttműködés akkor működik, ha nem lejt a pálya senki felé, ezért vezették be a kohéziós források intézményét, kezdetben Dél-Olaszország és Dél-Franciaország felzárkóztatására, később az újonnan csatlakozott országok támogatására. A hozzánk érkező források célja elvileg az lenne, hogy abból a kormány erősítse a magyar gazdaság termelékenységét. Főleg az infrastruktúrába és a munkaerő képzésébe kéne költeni, mert akkor látnák azt a nyugati cégek, hogy ide érdemes komolyabb módon is befektetni, nemcsak összeszerelő üzemeket építeni. Ehhez képest a nyugati politikusok egyre inkább úgy látják, hogy a magyar gazdaság nem lesz versenyképesebb, és az ide küldött pénz egy tucat haveri céghez vagy fölösleges dolgokra megy el.”

Modern városok program: milliárdok sportpályákra

Kérdés, hogy vajon a Modern városok program teljesíti-e a fenti szempontokat, azaz az infrastruktúra és a munkaerő fejlesztését. Hiszen 2019–20-ban jórészt ezeken a befektetéseken múlik a magyar GDP növekedése. A program eddig ismert elemei alapján kevés okunk lehet az optimizmusra: eddig elsősorban kétféle projekt kapott támogatást, turisztikai és sportcélú fejlesztések. Például 724 millió forint jutott a dunaújvárosi Szalki-sziget rekreációscélú fejlesztésére az idei költségvetésből, míg a jövő éviből 435 millió forint. Békéscsabán a főleg a hazai turisták számára érdekes Munkácsy-negyed támogatására különítettek el idén 290 millió, jövőre 1 milliárd 130 millió, míg 2019-ben 1 milliárd 535 millió forintot.

Ennél is több jut sportlétesítményekre. A zalaegerszegi városi uszoda építésére idén 1 milliárd, jövőre 2 milliárd 359 millió, 2019-ben pedig 2 milliárd 163 millió forintot szánnak. Tatabányán multifunkcionális sportcsarnok épül, erre idén 250 millió, jövőre 12 milliárd 94 millió, míg 2019-ben 2 milliárd 840 millió forint jut.

A 20 ezer férőhelyes debreceni stadionnál is drágább lesz a Modern városok program keretében épülő, csak 3000 férőhelyes tatabányai sportcsarnok Fotó: Illyés Tibor

Utóbbi, a 15 milliárdból épülő sportpálya egyébként az Orbán-kormány más stadionprojektjeihez képest is elképesztően magas áron épül. A tatabányai sportcsarnok a terv szerint 3000 férőhelyes lesz, azaz férőhelyenként több mint 5 millió forintba kerül majd. Összehasonlításképpen: ez a 3000 férőhelyes csarnok annyiba kerül, mint a 2010 óta átadott legnagyobb stadion, a 22 ezer férőhelyes Groupama Aréna, és drágább, mint a jóval nagyobb, 20 ezer férőhelyes debreceni aréna, ami 12,95 milliárd forintba került.

Zsákutca a „a szabadságharc Brüsszellel”

Ellenzéki körökben létezik egy olyan magyarázat – legutóbb Bokros Lajos vetette fel –, hogy Orbánék azért próbálják lehívni minél gyorsabban a ciklusban EU-s forrásokat, mert a választások után már Magyarország kiléptetését tervezik az unióból. Balázs Péter viszont szkeptikus ezzel kapcsolatban. „Nem hiszem, hogy ezt bármelyik kormány meg merné lépni. Magyarországnak a Nyugathoz tartozásnak az EU-ellenes állami kampányok ellenére is nagy támogatottsága van, túlságosan sok tiltakozást okozna, nem is beszélve a gazdasági következményekről” – mondta. Balázs Péter szintén felidézte a KPMG jelentését, amely szerint a magyar gazdaság „lélegeztetőgépen van”. Hozzátette: az EU nemcsak a konkrét kohéziós pénzekkel tartja fent a magyar gazdaságot, de azzal is, hogy felszívja a munkanélküliek egy jelentős részét is.

Ugyanakkor szerinte a változó EU-ban való maradás sem ideális Orbánék számára. „Az EU-n belül Orbán törpe kisebbségben van az integrációellenes politikájával, rajta kívül csak a lengyelek és néha a görögök mondanak hasonlókat, a legtöbb ország viszont az erősebb összefogás mellett van, mert egyre látványosabb, hogy sok probléma csak európai szinten kezelhető.”

Balázs Péter szerint Orbán politikai jelszavai külföldön kizárólag a szélsőjobboldali pártok (francia Nemzeti Front, holland Szabadságpárt) programjaival egyeznek, ezen pártok pedig a közelmúltban nem kerültek a kormányzás közelébe, és végső soron az unió jövőéről a kormányok döntenek. „A következő években biztos, hogy a Merkel–Macron-páros lesz a meghatározó az EU-ban és az ő politikájukat követő kisebb tagállamok, ami erősebb integrációt és a források terén nagyobb szigort fog eredményezni” – mondta.