Uniós források nélkül még mindig nem menne

Egy borászat a Balaton északi felvidékén. Mészáros Lőrinc érdekeltsége vásárolta meg Demján Sándortól. A kormányközeli milliárdosok között gazdát cserélt Balaton-parti üzem fejlesztésére korábban több mint egymillió euró jutott, még az előző uniós finanszírozási ciklusban. Az uniós forrásoktól még mindig sok beruházás függ. Egy pécsi tornacsarnok még nem készült el, az egyházi iskola 1,2 milliárdos beruházása teljes egészében uniós támogatásból valósulhat meg.

A 2014-től 2020-ig tartó időszakban rendelkezésre álló uniós források nagy részét már lekötötték, hamarosan pedig a maradék pénz sorsa is eldől. „A 8900 milliárdos kasszából 6700 milliárdnak a sorsa már eldőlt, arról már nem beszélek, hogy ki vannak írva a pályázatok, működik a rendszer. 6700 milliárdnak már megvan a gazdája, 2000 milliárd forintról még nincs döntés; Ha ilyen ütemben halad az idei esztendőben a pályázatok sorsa és elbírálása, akkor a következő negyedévben a teljes összeg felett döntés születik” – közölte Lázár János kancelláriaminiszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Orbán Viktor szerint színvonaltalan arról vitázni, hogy az ország gazdasági fejlődése az uniós pénzeknek köszönhető. A miniszterelnök ugyanis azon a véleményen van, hogy a növekedés a magyarok munkájának köszönhető. „Ha a pénzügyminiszter számai pontosak, akkor a magyar költségvetés körülbelül lehet 18 000 milliárd forint, az EU-s támogatások meg lehetnek évente 1000–1500 milliárd közötti összeg nettóban számolva. A két nagyságrend jól mutatja, hogy nem szabad engednünk, hogy a mostani gazdaságpolitikai sikereket külső tényezőknek tulajdonítsa bárki, mert elveszítünk egy fontos fölhajtóerőt, az elvégzett munkánkból fakadó fölhajtóerőt” – fogalmazott a kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ünnepségén az elmúlt napon.

A Hír TV-nek nyilatkozó közgazdász szerint: a gazdasági növekedés – egyelőre – az uniós milliárdoknak is köszönhető. „Tavaly éppen egy olyan év volt, amikor az uniós források ideiglenesen eltűntek a rendszerből, és látszott is, hogy a magyar gazdaság érdemben lassult ennek hatására” – emelte ki Madár István.

A Portfólió elemzője úgy látja: hogy a munkaerőpiaci reform, a lakossági fogyasztás növekedése és a kedvező világpiaci környezet húzta a magyar gazdaságot. Uniós források nélkül viszont sok vállalkozás még mindig nem tudna fejlődni.

„Az elmúlt években egyre kevésbé kellett arra támaszkodni, hogy az uniós források jelentette többletjövedelem hajtsa a magyar gazdaságot, de még mindig egy nagyon jelentős növekedési motornak számít. Enélkül érdemben alacsonyabb gazdasági növekedést láthatnánk, de szerencsére már nem arról beszélünk, hogy teljes egészében ez hozná a gazdasági növekedést. Ennél már jobb a helyzet, de az uniós források jelenléte a magyar gazdaságban és a fokozódó forráslehívás továbbra is jelentős motort jelent” – tette hozzá.

A kormány többször is azt hangoztatta, hogy a költségvetés rendben van, Orbán Viktor miniszterelnök pedig egy újabb nyugdíjemelés lehetőségét is felvetette. Magyarországra hamarosan jelentős EU-s pénzek érkezhetnek, és mivel az állam sok uniós támogatást előfinanszírozott a vállalkozóknak, a pénz folyósítása – egyes elemzők szerint – akár a költségvetést lazító intézkedéseket, például járulék- vagy adócsökkentést is hozhat a 2018-a választás évében.