Meg kellene duplázni az oktatási büdzsét a legnagyobb munkáltatók szerint
2017. december 19., kedd 19:09, frissítve: kedd 19:54
Idén is közzétette a jelentését a tíz multinacionális vállalat – az ABB, az Akzo Nobel, az Ericsson, a Heineken, a Henkel, a L’Oréal, a Magyar Telekom, a Nestlé, a Nokia és a Shell – vezetőit tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC). A szervezet idei jelentése Okos Magyarország címen jelent meg, és ahogy neve is mutatja, alaposan foglalkozik az oktatási rendszerrel, a munkaerő képzettségével és a digitalizációval.
Forráshiányos az oktatási rendszer
A jelentésben részben elemzik a magyar piac jelenlegi helyzetét, emellett konkrét javaslatokat is megfogalmaznak. Ezek között több olyan felvetés is szerepel, amely az ellenzéki pártok vagy a kormányt bíráló civilek javaslataiban is megjelenik. Ilyen például az oktatási rendszer kritikája. „Az elmúlt hét évben következetesen javasoltuk az oktatás fejlesztését és az oktatás költségvetésének legalább a duplájára emelését, s így teszünk most is. Egy okos Magyarország létrehozása az óvodától egészen az egyetem befejezéséig átgondolt oktatási tervet követel meg” – olvasható például a jelentésben.
A bruttó hazai össztermék (gdp) és a költségvetés arányához képest a magyar állam 2006 óta egyre kevesebbet költ oktatásra. Az utóbbi nyolc évben csak a közoktatásra fordított források mértéke emelkedett, közben jelentősen csökkent a középfokú és a felsőfokú oktatásra fordított gdp-arányos keret.
Az oktatás fejlesztésére 2020-ig a kormány összesen 180 milliárd forintot különített el – uniós pénzeket is beleértve. Ez alig több mint a fele annak az összegnek, amelyet 2010 és 2017 között új stadionok építésére vagy régiek felújítására fordítottak, arra eddig 340 milliárd forint jutott.
Több egyetemi férőhelyre lenne szükség
Az oktatási büdzsé növelése mellett javasolják az egyetemi férőhelyek számának növelését is. Hangsúlyozzák, hogy a közeljövőben egyre nagyobb igény lesz a képzettséggel rendelkező munkaerőre, különösen a reál tudományokban jártas munkavállalókra – ezen a téren, mint írják, vannak pozitív fejlemények is az oktatási rendszer alakulásában. Felhívják a figyelmet arra, hogy hamarosan az automatizáció számos alacsonyan képzett szakember munkahelyét veszélyeztetni fogja. Azaz az összeszerelő ország koncepciója hibás, a kormánynak ehelyett az ipar diverzifikációját és az innovációt kellene bátorítania.
A tanulmány pozitív példaként mutatja be a finn oktatási rendszert, mint írják, a német és a koreai mellett ez az, amely a legjobban fejleszti azokat a készségeket – például a kooperációt és a kreativitást –, amelyeket a munkaerőpiacon egyre inkább elvárnak.
A sokszor pozitív példaként felhozott finn modell az elmúlt hónapokban a kormánypárti sajtóban kisebb lejárató kampány célpontja volt. A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mediaworks-lapokban például Szakács Árpád azt állította, hogy a finn iskolások „templomokat, katedrálisokat gyújtanak fel, néha véres utcai zavargásokat provokálnak, és egyes iskolákban a szülői fegyverrel tömeggyilkosságokat rendeznek osztálytársaik körében”. A Magyar Hírlapban pedig Lovas István egy finnországi magyar tanárral készített interjút, aki azt mondta, Finnországban nincs irodalomoktatás, ehelyett csak „Donald kacsa-képeket nézegetnek”. Ennek ellenére a finn diákok szövegértése a PISA-tesztek szerint az egyik legjobb a világon, a nyilatkozó tanár, Kádár György szerint a tesztekkel van a baj.
Digitalizáció és áfacsökkentés a korrupció ellen
A Magyar Európai Üzleti Tanács tagjai szerint az oktatási rendszerről, illetve általában Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődési irányairól fontos lenne alapos társadalmi párbeszédet folytatni. „Az állampolgárok bevonásával lehetne megalkotni, hogy milyen legyen Magyarország tíz-tizenöt év múlva – a felelős részvétel és elkötelezettség érzését adva ebben a folyamatban az egyéneknek és az üzleti vállalkozásoknak egyaránt. Melyik jövőbeni irányt kellene az országnak választania, hogyan fejlesszük az oktatást és a gyorsan változó világunkban élni és dolgozni képes munkaerőt – ezek olyan kérdések, amelyek mindenkit foglalkoztatnak” – írják.
A tanács sürgeti a digitalizáció és a digitális ügyintézés terjesztését is, mint írják, ezen a téren pozitív fordulatot jelentett például az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer és az e-recept bevezetése. Az EKÁER, mint írják, csökkentette az áfacsalások mértékét, azonban szerintük a feketegazdaság továbbra is jelentős, tartós eredményt a huszonhét százalékos áfa csökkentése és a közbeszerzések átláthatóbbá tétele hozhatna.
Bevezetnék az eurót
A Magyar Európai Üzleti Tanács a keleti nyitás politikájáról ellentmondásosan ír. Egyrészt időszerűnek tartja olyan megoldások keresését, amelyek csökkentik Magyarország függőségét az európai uniós támogatásoktól, másrészt úgy tartják, a magyar gazdaságnak erősebben kellene integrálódni az uniós piachoz – ennek az egyik eszköze lehetne az euró bevezetése is.
„Egyetértünk abban, hogy az uniós alapokból származó beruházásoknak hosszú távon is a fenntartható fejlődést kell elősegíteniük. Most, hogy úgy tűnik, magunk mögött hagytuk a gazdasági válságot, arra bátorítjuk a magyar kormányt, hogy gyorsítsa fel az ország gazdaságának integrációját az európai gazdaságba, és vezesse be az eurót. Az euró bevezetése segít kiküszöbölni az árfolyam-bizonytalanságot, elősegíti a befelé irányuló befektetéseket, a kereskedelem költségeinek csökkentése révén a pénzügyi szektor javát szolgálja, és hozzájárul a gdp növekedéséhez is” – írják.
