Harcot indított a „pártpolitizáló egyházak” ellen Gyurcsány Ferenc
Hír TV
2018. január 28., vasárnap 16:12, frissítve: vasárnap 21:38
Nem volt szűkmarkú a kormány a felekezetekkel a tavaly év végi adakozásban. Nyolcvanmilliárd forintot kaptak ugyanis az egyházak a közösségi célú programjaira és beruházásaikra. A támogatásért cserébe a hála sem maradt el. Hódmezővásárhelyen két héttel ezelőtt a vasárnapi mise végén mondott köszönetet Németh László plébános.
„A második világháború óta a magyar népnek és a magyar egyházaknak, nemcsak a katolikus egyháznak, nem volt olyan lehetősége, hogy ilyen támogatást élvezzen, mint a jelenlegi kormány által, amit kap. Az oktatásban, az egészségügyben, szociális téren, könyvkiadásban, és lehetne sorolni. Hódmezővásárhelyen már itt van a pénz a számlán, most kezdjük építeni a kertvárosban a harmadik katolikus templomot” – fogalmazott a plébános.
Beszédével a plébános a vásárhelyi időközi polgármester-választásba is beszállt. Németh László arra kérte a híveket, hogy lelkiismeretük szerint ne a független jelöltet támogassák a voksoláson. Beer Miklós váci püspök szerint egy pap nem viselkedhet pártfunkcionáriusként.
„Amikor egy pap elkötelezi magát egy párt mellett, az azt is jelenti, hogy ő csak annak a pártnak a szimpatizánsait tekinti híveinek. és ez egy nagyon nagy hiba. Nekünk minden emberhez küldetésünk van. Fölötte kell, hogy maradjunk a napi pártpolitikai ügyeknek” – reagált a püspök a történtekre.
Az egyházak ellen hirdetett harcot Gyurcsány Ferenc szombati évértékelőjében. A Demokratikus Koalíció elnöke megvonná az adókedvezményeket a pártpolitizáló egyházaktól, és a felekezeti iskolák támogatását is megnyirbálná.
„A pártpolitizáló egyház nem védelem tárgya, hanem a pártpolitikai küzdelem alanya, ha pedig így van, akkor így kell hozzájuk viszonyulni. Aki a hit hatalmát, a lélek erejét pártzsoldba állítja, az nem szolgálja, hanem meghazudja a teremtő Istent, és a földi hatalmat szolgálva a földi hatalom részévé válik” – mondta Gyurcsány Ferenc.
A Fidesz szóvivője semmi kivetnivalót nem lát abban, ha a felekezetek politikai véleményt formálnak.
„Az egyháznak mindig is dolga volt, hogy fontos kérdésekben megszólaljon, hogyha ezt teszi napjainkban, ez természetes, hisz olyan intézményről van szó, ami az emberek számára fontos. Az egyházaknak az álláspontja fontos kérdésekben az emberek számára eligazodást jelent, erre igény is van. Ilyen értelemben helyes, ha az egyházak ezt teszik” – tette hozzá az ügyel kapcsolatban Puskás Imre.
A választópolgárok azonban az egyház és az állam szétválasztását támogatják, legalábbis ez derül ki az Idea Intézet felméréséből. A megkérdezettek mindössze 2 százaléka érvel a történelmi egyházak nagyobb politikai aktivitása mellett, míg 98 százalékuk egyértelműen elutasítja.
A Hír TV által megkérdezett szakértő szavai is ezt támasztják alá.
„Egyrészről a választópolgárok nem szeretik, ha az egyház politizál, sőt hogyha van olyan terület, ahol kevesebb szerepvállalás, amit várnak a történelmi egyházaktól, akkor az a politika terén és a pártpolitikában történő részvétel. Elsősorban a rászorulók segítését és annak növelését, és különösen, ami fontos, hogy a hitélet, amiben várják az egyháznak a szerepvállalását, tehát az állam, illetve az egyháznak a szétválasztásában gondolkodnak az állampolgárok" – mondta az Idea Intézet politikai elemzője, Böcskei Balázs.
A közelgő országgyűlési választással összefüggésben a református egyház elnöksége kiadott egy állásfoglalást.Ebben azt kérik az emberektől, hogy vessék össze a politikai pártok programjait a keresztyén hitből fakadó értékekkel. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke szerint, csak a Fidesz–KDNP alkotta koalíció beszél keresztény értékrendről.
