A törvény kijátszása vezet a sokszor 30 százalékos túlárazáshoz

Az állam épít és felújít, a miniszter és a képviselő pedig avatnak – ám az eredeti ár általában nem a végleges ár. Így néz ki a fideszes minta.

„Akkor, amikor valaki szeretné elérni, hogy egy beruházást megvalósítsanak, akkor nagyon gyakran tudatosan alulbecsüli az árakat, mert az vonzóbbá teszi ennek a fejlesztésnek a megvalósítását. Amikor a döntés megszületett, el lehet kezdeni a felfelé srófolni az árakat, mert akkor már elkötelezte magát, akkor abból visszavonulni már szinte lehetetlen” – magyarázta Kállay László, a Corvinus Egyetem docense.

A 4-es metró például végül négyszer annyiba került, mint amennyire becsülték, de a vizes vb is csak drágult – még a befejezése után is. Az indokok változatosak.

„Magyarországon van egy speciális hozzáállás ezekhez a beruházásokhoz: mi egy regionális térségfejlesztésre használjuk, nem pedig csak nagy európai célok elérésére, így próbálunk minden csatlakozó beruházást beletenni – aluljárók, felüljárók, amelyek más országban alapvetően nem részei a vasúti beruházásoknak. Volt olyan vasúti beruházás, aminek a fele közúti beruházást valósított meg” – mondta Andó Gergely közlekedési szakújságíró.

Vagyis ha egy német vasútvonaléval hasonlítjuk össze egy magyar pálya felújítását, a különbség egy része a kiegészítő beruházásokban van – így aztán ennyivel is kevesebbet költünk valóban a vasút fejlesztésére. De a drágulás a sportcélú beruházásoknál is jellemző.

„Felmerülhetnek olyan nem várt elemek, amelyek megnövelik a költségeket, talán ilyen mértékben ennek nem szabadna előfordulnia. Hogy egy példát mondjak, az épülő Puskás Ferenc Stadionnál ami nekem furcsa, hogy maga a terv lényegesen egyszerűsödött az eredeti tervekhez képest, ugye, a futófolyosó eltűnt, sok olyan sportág, ami itt kapott volna helyet, végül nem lesz, ennek ellenére is folyamatosan drágult a projekt” – mutatott rá Szabados Gábor sportközgazdász.

A Puskás-stadion nem uniós pénzből épül, vagyis kizárólagosan a magyar adófizetőket terheli a kétszeres árnövekedés. „Nagyon nehéz azt megválaszolni, hogy két hasonló beruházás közül miért Magyarországon kerül ugyanaz többe. Az egy általános szabály, hogy ahol magántőke finanszírozza a beruházást, ott minden forintot, eurót sokkal jobban megnéznek, mint amikor ez közpénzből finanszírozódik” – tette hozzá a sportközgazdász.

A nagy állami közbeszerzéseknél a felár elérheti a a végösszeg 25 százalékát is. A Transparency Internatinal felmérése szerint az uniós átlag 18 százalék.

A közbeszereztetésen várt verseny pedig kijátszható. „A jelenlegi szabályozás szinte csak formálisan írja elő a versenyt. Azt kéri, hogy legyen legalább három ajánlat. Ezt nem igazán lehet kontroll alatt tartani, hiszen hogyha valaki hoz két olyan ajánlatot, ami drágább, mint az övé, akkor lehet korlátozni a versenyt” – mondta Kállay László.

A Tiborcz-ügy is épp ezt mutatja. Az OLAF vizsgálata szerint a miniszterelnök vejének egykori érdekeltsége gyakorlatilag így kapta meg tucatnyi város közvilágításának korszerűsítését, ráadásul jóval drágábban, mint az reális lett volna.

„Nyugati országokban egy-egy közbeszerzésre nyolc vagy annál több ajánlat is érkezik. Magyarországon a nagyobb értékű közbeszerzéseknél 36 százalékban csak egy ajánlatot tesznek, de nagyon sokszor lehet tudni, hogy ahol látszólag van 3-4 ajánlat, azok nem valós ajánlatok” – mondta Nagy Gabriella, a Transparency International pénzügyi programvezetője.

A szakértő hozzátette: már a közbeszerzési kiírás meghatározhatja, hogy ki valósíthatja meg a beruházást, és a pályáztatás is lebonyolítható úgy, hogy verseny gyakorlatilag ne legyen.