Úgy riogat a kormány, hogy még a saját törvényeit sem tartja be

Habár a kormányzati narratívából sokszor arra lehetne következtetni, hogy a déli határon lassan már tarthatatlanná válik a helyzet és a menekültek folyamatosan ostromolják a kerítést, ehelyett a Hír TV online stábja csupán a kies pusztasággal találkozott, amikor ellátogatott a magyar–szerb határra. Ugyanakkor a kormányzat még mindig fenntartja az úgynevezett tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, miközben a Police.hu adatai szerint sem érkezik annyi menekült, hogy teljesüljenek a rendkívüli állapot törvényi feltételei.

Kovács Tímea arról beszélt, alig érkeznek menekültek a határra. A Magyar Helsinki Bizottság jogásza szerint most nagyjából négyszáz fő lehet a két tranzitzónában, kedden például egyetlen főt engedtek be Tompánál. A szakértő kijelentette: a kormány által még 2015-ben bevezetett és legutóbb márciusig meghosszabbított rendkívüli állapot feltételei egyértelműen nem állnak fent. A nyilvános adatok szerint ugyanis közel sem jön annyi menekült, mint amennyit a törvény meghatároz.

„Naponta öt fő volt az átlagos létszám, családok esetében azért biztosította a hatóság, hogy ők együtt léphessenek be” – vázolta Kovács Tímea, aki ismertette: ha nem is a hatóság első eljárásában kaptak védelmet az ide érkezők, de a második bírósági eljárást követően már biztosították a védelmet a menekülteknek. Tavaly nagyjából 3400 főt engedtek be a tranzitzónákba, közülük kapott majdnem 1300 ember oltalmazotti vagy menekülti védelmet – ezt a számot igyekezett eltitkolni a kormány.

Nincs jogalap a válsághelyzetre

A rendkívüli állapot fenntartásának feltételei a következők: ha a Magyarországra érkező elismerést kérők száma egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt vagy egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja. Emellett a tranzitzónákban tartózkodók számától is függ a rendkívüli állapot fenntartása: a törvény szerint egy hónap átlagában a napi ezer főt, két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt vagy egy hét átlagában a napi kétezer főt kellene meghaladnia.

A fentiekből, illetve a Hír TV online képsoraiból következtetve világosan látszik: semmi más nem indokolhatja a válsághelyzet fenntartását, mint a kormányzati kommunikáció, hiszen ha mást nem, „riogatni” legalább lehet a rendkívüli állapot emlegetésével.