Baán László: A Liget saját maga kéri, hogy ekképpen újuljon meg

Baán László a szívügyének tekinti a Liget-projecktet, hiszen több évtizede figyelemmel kíséri a Városliget sorsát. Mint arra adásunkban rámutatott 1944-től a háborús sebek miatt, majd a rendszerváltoztatás utáni bő két évtizedben is erőteljesen lefelé ívelő tendencia volt megfigyelhető a Liget történetében és végül megszületett az elhatározás, hogy meg kell újítani az egész területet.

A miniszteri biztos G. Fodor Gábor műsorvezetőnek elmondta, a Liget-projekt keretén belül zajlott le a Szépművészeti Múzeum történetének legnagyobb megújítása, a megújult épületben pedig már több mint félmillióan jártak.

Maga az épület is felnőtt ahhoz a gyűjteményhez, ami ott van, Európa legrangosabb múzeumai közé kerültünk

– tette hozzá.

Baán László elmondta érdemes volt átgondolni, ha egy egyszer a Városligetet meg kell újítani, akkor az milyen elvek alapján történjen. A kulturális tartalom megújításának gondolata azért merült fel, mert a Városliget minden európai közparktól különbözik, van egy sajátos egyedi karaktere a miniszteri biztos elmondása szerint.

Zajlik a vita, azt mondják, hogy a Városligetnek meg kell őrizni a közpark jellegét, de én sokkal szigorúbb lennék. A Városliget az maradjon Városliget! Olyan legyen, mint amit a saját története diktál

– emelte ki a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója.

Emlékeztetett, 1866-ban nyílt meg az állatkert, majd a rákövetkező ötven évben kulturális, szórakoztató és rekreációs intézmények sora települt a Ligetbe, vagyis egy olyan speciális közpark lett, amely nagyon gazdag intézményrendszerrel rendelkezik.

Amikor kritikaként felmerül, hogy a múzeum épül a Városligetben, akkor azt a bírálók elfelejtik, hogy ott több mint 120 éve voltak és jelenleg is vannak múzeumok – tette hozzá Baán László, aki szerint a turistáknak szerte a világban hívó szó az, hogy kulturális negyed. Jelenleg – mint arra rávilágított – egy olyan kulturális negyed újul meg, amelyek Budapestet egészen másképp helyezik majd Európa, sőt a világ kulturális turizmusának a térképére.

G. Fodor Gábor felvetésére, hogy a „kultúra védők”, miért támadják a kultúra építését, Baán László elmondta, a Városligetben új épületet emelni a régiek helyén az nem a zöldterületek elpusztítását, hanem annak a hagyománynak a folytatása, ami 100-120 éve kialakult. A támadások okát abban látja, hogy az új városvezetés az egyik identitását a zöldpolitikában találta meg ennek lett egy pillére a Liget-projekt ellenzése, a zöldfelületek védelme érdekében.

Azt gondolom, hogy - és ez ritka is, ha még el is hangzik - azért önmagában a kulturális intézmények ellen fellépni ez teljesen abszurd volna. Az hangzik el, hogy miért pont ide, hogy lehet az, hogy egy parkba zöldet telepítenek, hol lenne ilyen a világban, és akkor azt szoktam mondani, hogy ennek van egy nagyszerű esettanulmánya: ki kell sétálni a Városligetbe, mert a Városliget története az önmagában az igazolás arra, hogy csak itt, nem másutt, és csakis itt kell ezt a hagyományt folytatni és egy XXI. századi nyelven újrafogalmazni

– mondta el Baán László.

A miniszteri biztos emlékeztetett arra, hogy a Városligetnek kulturális tartalmát és arculatát nem a mostani kormány találta ki, hanem az több mint 100 éve létezik. Úgy fogalmazott, a Liget saját maga kínálja föl, sőt kéri, hogy ekképpen újuljon meg, úgy szeretne megújulni, amilyen, így nem véletlen, hogy a Liget-projekt része a régi épületek megújítása és a lepusztult ronda épületek helyett az újak építése.

Teljes adás:

Hír TV