Koszorú vagy töklámpás?

Óriáspókok szőtték be a Fehér Házat Washingtonban, az amerikai elnök pedig a szellemirtók című sci-fi zenéjére jelent meg a first ladyvel, hogy édességet osszon.

A halloween nevű ősi kelta ünnep eredetileg a tél kezdetét és a holtak szellemének elűzését jelentette. Az angolszász országokból indulva, mára az egész világon elterjedt. Az egyik jellemző eleme a szokatlan, gyakran ijesztő, a halálra utaló jelmezek viselése.

Egy másik népszerű szokás, az ír legenda részeges kovácsának történetéhez kapcsolódó töklámpás faragása. A hagyomány szerint a rosszéletű kovács lepaktált az ördöggel, hogy nehogy a pokolra jusson, viszont a mennyországba sem mehetett. Hogy visszataláljon az élők közé, az ördög egy örökké izzó fadarabot adott neki, amit egy lámpásba tett.

„Nálunk soha nem volt, és nem is lesz beöltözős parti ezen a napon” – írja az egyik magyar Facebook-felhasználó, a mondandójához pedig egy keresztény templom fotóját csatolta. A közösségi portálon ilyenkor rendszeresen megjelennek az ilyen vagy ehhez hasonló kommentek, amelyek szerint Magyarországon nincs halloween, hanem mindenszentek van.

A két ünnep viszont nem azonos, de nem is ellentétes egymással.

Az október 31-i halloween egy játékos, jókedvű szokássá vált. Azt követi november 1., ekkor ünneplik a katolikus keresztények az üdvözült lelkeket, november 2-án pedig halottak napja van, az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívek ünnepe.

A néprajzkutató szerint a halloween egyre inkább magyar hagyomány is. A zavart az okozhatja, ha összekeverik vagy hasonlítják más, hasonló vallási ünnepekhez. Az angolszász töklámpásnak egyébként magyar megfelelője is van.

„Erdélyben némely faluban ilyenkor, mindenszentek napján lucatököt visznek, illetve ilyen kivilágított töklámpást visznek a temetőbe is. Az emberek egyrészt szeretnék a halottaikat viszontlátni, másrészt szeretnék távol tartani. A halottaktól való félelem természetes ösztön, a kelta hagyomány is arról szólt, hogy az előző évben elhunytak szeretnének élőkbe belebújni. Ezt akarták megakadályozni színes öltözékekkel, álarcokkal, jelmezekkel” – magyarázta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató.

Nem csak a halottakra való emlékezésnek az eltérő. A különböző kultúrák, vallások és felekezetek szokásai folyamatosan keverednek és változnak. Máshogy és máskor ünneplik vagy éppen nem ünneplik a világon például a Bálint- vagy Valentin-napot, de a húsvéthoz vagy a karácsonyhoz kötődő szokások is eltérőek.