2019. július 23.,
kedd, Lenke napja

Két évtized után derült fény a gerecsei őskrokodil titkára

Hír TV

2018. május 10., csütörtök 20:47, frissítve: csütörtök 22:50

Új fajként azonosították a gerecsei őskrokodilt. A 180 millió éve élt ötméteres hüllő maradványait még 1996-ban találták meg egy dunántúli kőbányánál, de csak a legfrissebb őslénytani kutatások derítették ki, hogy az egy láncszem lehet a tengeri krokodilok fejlődésében. Az ötméteres ragadozó a sekélyebb tengerekben élhetett, csontvázának megmaradt darabjai pedig továbbra is a Természettudományi Múzeumban maradnak.

Több tucat vöröses színű csontmaradvány egy rég eltűnt óceán mélyéről (lásd alább). A leletek 180 millió évesek lehetnek. Akkoriban a Földet dinoszauruszok népesítették be, különálló kontinensek pedig még nem léteztek.

 
A Gerecsében felfedezett 180 millió éves őskrokodil maradványai.
Fotó: Illyés Tibor / MTI
 

A fogak, állkapocsdarabok és a bordák egy őskori krokodilé voltak. Az állat farka végén egy uszonyszerű képződmény volt, 5 méter hosszú lehetett, és vízi élőlényekkel táplálkozott. A fosszíliák 1996-ban kerültek elő. A leletre Fitos Attila bukkant rá.

„Az unokatestvéremmel egy biciklitúrán vettünk részt. Ketten gyakran jártunk a Gerecsében biciklizni, és ha már ott voltunk, kicsit megkapirgáltam a felszínt. Akkor került elő az első fog, bordatöredék, amiről fogalmam nem volt, hogy mi” – fogalmazott a Hír TV-nek.

Az ELTE kutatói német és brit tudósokkal közösen több, mint húsz évig vizsgálták a csontokat, amelyek egy eddig ismeretlen krokodilfajtáé voltak. Az állat átmenetet jelenthetett az evolúcióban.

„Ez a lelet azért jelentős, mert a csontjai mutatják, hogy vannak olyan tulajdonságai, amelyek a tengeri életmódhoz, a hosszú távú úszáshoz szükségesek. Ugyanakkor még megvannak azok a jegyei is, amelyekkel a szárazföldre is ki tudott menni. Olyan bokaízülete van például, amivel meg tudta támasztani magát. Tehát feltehető, hogy ez az állat kiment, és ahogy a mai krokodilok, a fészkét a szárazföldre építette” – magyarázta Ősi Attila paleontológus.

A lelet ritkasága és kora miatt a magyar őslénytan egyik legértékesebb darabja. Felfedezője után a Magyarosuchus fitosi nevet kapta, és a Természettudományi Múzeumban tekinthető majd meg.