A gyerekeknél a nyuszisimogató győzött

A húsvéti locsolás kellékei nem hiányozhattak idén sem, a gyerekek szagos vizet készíthettek és illatolhattak a skanzen boszorkánykonyháján, de a hagyományos tojásfestési technikákat is megtanulhatták. Berzseléskor vagy közismertebb nevén batikoláskor a tojásra bevizezett petrezselyemlevelet simítanak, bekötik, majd hagymahéjból készült festőlébe mártják.

„A természetes tojásnak, ami a termékenység, a megújulás szimbóluma is, húsvét táján nagy kurázsija, nagy szerepe van. Közönséges vöröshagyma- vagy lilahagyma-főzetben főzzük, tartjuk benne. Ez egy ősi dolog, mert a 16–17. században kezdték így színezni a tojásokat” – magyarázta Kertész József, a skanzen holdudvarosa.

Az állatkert is gazdag programmal várta a gyerekeket, volt elefánttréning, fókaetetés, de a legnépszerűbb a nyuszisimogató volt. „Ezek a nyulas programok nemcsak azért fontosak, hogy egy élményt adjanak az állatkertbe látogatóknak ilyenkor húsvétra, hanem azért is, mert az állatkert húsvétkor mindig arra hívja fel a figyelmet, hogy felelősséggel vágjunk húsvétkor egy nyúltartásba. És aki mérlegelte és rájött, hogy nem tud felelősséggel nyulat tartani, az sem marad ki a nyúlélményből, ezért is fontosak az ilyen programok az állatkertben” – mondta Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.

Az állatkertben jelképesen lehet örökbe fogadni nyuszit, de a megunt állatokat 2008 óta már nem fogadják be.

Forrás: Hír TV