„A magyar edzők taszították a mélybe a labdarúgást, nekik is kell kiemelni”

Ismét a magyar labdarúgó-válogatott nélkül rendeznek vb-t – immár 32 éve. A magyar együttes a harmadik helyen végzett selejtezőcsoportjában. „Ez a realitás” – mondta korábban a szövetségi kapitány és több játékos is. Mint ahogy az is az, hogy a tavaly nyári Eb-szereplést leszámítva, a magyar labdarúgás semmit nem fejlődött. Sőt. 2008 óta a válogatott most szerezte a legkevesebb pontot a vb- és Eb-selejtezők során. Ha a teljesítmény nem is, a játékosok és az edzők által zsebre tett milliók igencsak megnőttek – 2010 óta.

„Az embereket most már nem kellene hülyíteni mindenféle maszlaggal, hogy milyen szépen fejlődünk. Milliárdokat költenek a magyar labdarúgásra, közpénzeket szórnak szanaszét, és semmi nem történik. Ez van belőle, hogy öt gólok, hat gólok, az eredmény minősít mindenkit” – mondta Urbán Flórián, korábbi válogatott labdarúgó Reggeli járat című műsorunkban.

„A magyar labdarúgás az edzői, a vezetői, és játékosai miatt van ott, ahol van” – mondta Kiss László arra utalva, hogy minden szereplőnek megvan a felelőssége az évtizedek óta tartó rossz szereplésben. A szakember szerint az Eb-n szerencséje volt a magyar válogatottnak. Úgy véli, Bernd Storkcnak le kellett volna mondania az Andorra elleni történelmi vereség után, helyére pedig magyar szakembert kellene ültetni.

„Egyet biztosan tudok mondani. A többi résztvevővel együtt a magyar futballt, mi magyarok edzők is beletaszítottuk a mélységbe, de meg kellene adni azt a sanszot, hogy mi is húzzuk ki, mert ez lenne a korrekt. Úgy látom, hogy Magyarországon erre ma nincsen hajlam. Ma mindenképpen a külföld irányába billen a mérleg nyelve. De az összes külföldi edző a Kuusela (Martti Kuusela, finn labdarúgóedző, aki bajnokságon nyert a Budapest Honvéddal az 1992–1993-as szezonban – a szerk.) kivételével mindenki megbukott” – tette hozzá a korábban a Vasast és a Pécset is irányító szakember.

Utoljára az 1998-as vb-selejtezőből jutott tovább a magyar válogatott. Akkor a második helyen végzett az együttes, a pótselejtezőn azonban 12-1-es összesítéssel elvérzett a kiváló erőkből álló Jugoszlávia ellen. Az akkori szövetségi kapitány szerint nincs utánpótlás a magyar futballban.

„Elég rosszul nézett ki a dolog, mert talán mi szakadtunk le a legtöbb ponttal a másodiktól, de egy kicsit várható volt, ha nem is ennyire. Ha Andorrát megverjük, akkor kisebb a szakadék, bár szerintem ez nem olyan gyászos. Inkább az, hogy a játékosállományunk szűkösebb lett. Valahogy most olyan időszakban vagyunk, hogy nincsenek olyan kiugró tehetségeink, akik be tudnak robbanni” – vélekedett Csank János.

Mészöly Kálmán szerint tabula rasa kell a magyar labdarúgásban. A korábbi nagyszerű védő és szövetségi kapitány szerint is magyar szakemberek kezébe kell adni a magyar futball irányítását. A „Szőke Szikla” szerint azonban a MLSZ-ben is személycserékre lenne szükség.

A Magyar Labdarúgó Szövetség jövő hét kedden hallgatja meg Bernd Storck szakmai beszámolóját. Ezt követően döntenek a német szakember sorsáról.