Szijjártó: Senki nem állítja, hogy minden migráns terrorista

Csütörtök délelőtt hallgatta meg az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) a magyar kormányt és civil szervezeteket arról, hogy sérül-e Magyarországon a jogállamiság.

Felszólalók magyar részről:

– Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter;

– Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke;

– Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője;

– Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.

A meghallgatás percről percre

8.35

A magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Sargentini részben ezen meghallgatás alapján állítja majd össze a dokumentum tervezetét, amelyet várhatóan márciusban fog ismertetni a LIBE tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak róla. Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, és a testület adott esetben ez alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

8.55

A javaslat elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség az EP-ben. Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

9.00

A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit szinte kizártnak tartanak.

9.12

Judith Sargentini ismertette az ülés elején az eljárás menetét. A jelentéstevő kijelentette: az EP szerint Magyarországon sérültek a demokratikus jogok, a szólásszabadsághoz való jog, a menekültek emberi jogai, és a civilek tevékenységét is korlátozták. Emellett a kisebbségek jogai is sérültek, az igazságügyi rendszer szabadságának sérülése és korrupciógyanú is felmerült. Kijelentette, az EU Magyarországon teszteli a mechanizmust arra az esetre, ha sérülnek az európai alapelvek egy-egy tagállamban. Hozzátette, a 7-es cikkely értelmében az EU az alapvető jogokat megvédheti, ha a szuverenitásról van szó.

Az információgyűjtési gyakorlat része a csütörtöki meghallgatás, a hozzászólásokat beépítik a jelentésbe, ennek tervezetét márciusban nyújtja be Judith Sargentini.

9.17

– Köszönöm a meghívást, köszönöm a lehetőséget – kezdte felszólalását az EP-ben Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter. Azt mondta, örül a vita lehetőségének, mert a kormány a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédet a demokrácia alapjának tartja. – Mi soha nem ugrottunk el a viták elől – jelentette ki a politikus. Szerinte antidemokratikus az, ha elvitatják egy nemzettől a saját álláspontjának képviseletéhez való jogot. Hozzátette: Magyarországról is tisztelettel, figyelemmel követik a bizottság munkáját. Hangsúlyozta: biztosra veszi, hogy sok minden nem fog tetszeni a jelenlévőknek, amit mondani fog, de a magyar embereknek sem tetszik sok minden, amit Brüsszelben mondanak.

9.19

Emlékeztetett, 2010-ben Magyarország a szakadék szélén állt, az IMF lélegeztetőgépén vegetált. Akkor hazánk kormánya egy új gazdaságpolitikával megújította a gazdaságot, a magyar emberek összefogtak, és bebizonyították, hogy a legnehezebb helyzetből is van kiút. Rámutatott: ma 750 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon, mint 2010-ben. – Mi, magyarok olyanok vagyunk, akik szeretik az őszinte beszédet – jelentette ki Szijjártó. Azt javasolta, hogy őszintén beszéljenek egymással, mert van egy súlyos vita a két fél, így Brüsszel és Magyarország között.

9.23

Magyarország elutasítja az illegális bevándorlást és a kötelező kvótát. – Veszélyként tekintünk a bevándorlásra, joggal – mondta Szijjártó, majd elsorolta, hogy az utóbbi években hány terrortámadás történt Európában. – Mi nem vagyunk hajlandók elfogadni a fenyegetettséget, az illegális bevándorlást meg kell állítani, a határokat meg kell védeni. Eddig 800 milliót költöttünk határvédelemre – tette hozzá.

Soros György pár hónapja mondta, hogy a jövőben legalább egymillió menekültet kell befogadnia az EU-nak, és kötelező kvóta is kell. Ne akarjanak megvezetni senkit, hogy ezen beszéd és az EU-s döntés között nincs összefüggés. A magyarok ragaszkodnak ahhoz, hogy maguk dönthessék el, kivel akarnak együtt élni, a bevándorlási döntések pedig tagállami hatáskörbe esnek az EU-s jog szerint.

– Értetlenül állunk az előtt, hogy bírálják a kormányt a nemzeti konzultáció miatt. Helyes, ha a kormányok következetesen képviselik az emberek álláspontját – mondta. A kormány megkérdezte az embereket a bevándorlásról is; nem tudja, hogy az EP-ben hányan jönnek olyan országból, ahol szabadon el lehet mondani a véleményt a bevándorlásról. Ezt követően a miniszter ismertette a kvótanépszavazás eredményét, és azt mondta, a kormány továbbra is harcolni fog a magyar emberekért és a biztonságukért.

– Éppen ezért az ehhez szükséges vitákat meg fogjuk vívni – mondta Szijjártó, és megköszönte a lehetőséget a vitára.

9.28

Pardavi Márta is megköszönte, hogy felszólalhat az Európai Parlamentben. Elmondta, nagy megtiszteltetés, hogy egy emberi jogi szervezet ott lehet Brüsszelben. Pardavi beszédében kijelentette, az emberi jogokra akar koncentrálni. Az emberi jogok ugyanis a pillérei és a motorjai az európai integrációnak. Szerinte a kormány szisztematikusan gyengítette a jogállamiságot, nincsen szabad média, civil társadalom. Kiemelte, amikor a magyar kormány érveléseit hallja, ahogy boszorkányügyként kezeli a civil szervezetek működését. Ezzel megkérdőjelezi a demokráciát.

– A kritikus és plurális véleménynyilvánítás rohamosan csökken, különösen az utóbbi időben – mondta a Helsinki Bizottság társelnöke.

9.33

Részletezte az anti-NGO-törvényt, hogy a civil szervezeteknek milyen elszámolási kötelezettségei vannak, milyen nyomást jelent ez a civil társadalomnak. Emlékeztetett, az elfogadása után a Velencei Bizottság olyan állásfoglalást adott ki, hogy a legitimitás ellenére nem lehet stigmatizálni a civil szervezeteket, ezért eljárást is indított Magyarország ellen. Úgy véli, hogy az újonnan elfogadott jogszabály jól modellezi azt, ami Oroszországban zajlik, hasonlít az ottani ügynöktörvényhez.

9.36

Magyarország kormánya aggasztó példát állít az emberi jogok tekintetében – vélte Pardavi.

9.39

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője arról beszélt, más a véleménye a párbeszédről, amely a magyarokkal folyik, mint amit Szijjártó elmondott. A sajtószabadság kapcsán elmondta, van még szabad sajtó Magyarországon, de nincs sajtószabadság. Hiszen nem minden médiumnak van ugyanolyan esélye, hogy meghallgattassék: a Fidesz ezzel szemben erősíti a kormányzati média dominanciáját a baloldali sajtóval szemben. A médiaegyensúly jegyében korlátozza a forrásokhoz való hozzáférést, és csökkenti a nem kormányzati sajtó játékterét.

9.41

A magyar médiapolitika minden kritikát támadásnak tekint, és támadással válaszol – jelentette ki a szakértő. 2008 óta csökkent a hirdetési piac, 2010 óta pedig a külföldi befektetők inkább eladják érdekeltségeiket Magyarországon: így szerezhette meg médiabirodalmát Mészáros Lőrinc, Andy Vajna vagy Matolcsy Ádám.

Magyarországon „puha cenzúra van”, amellyel a Fidesz teljes kontrollt akar szerezni a médiarendszer fölött. Például a két kereskedelmi tévé egyike Vajna tulajdonában van, és övé az egyetlen országos rádió, valamint több országos lap. A TV2 a legnagyobb kedvezményezettje az állami hirdetéseknek, míg a nézettebb RTL alig kap ilyeneket. Emellett elmondta, Heinrich Pecina figyelmeztetés nélkül bezárta a Népszabadságot, majd eladta a Mediaworks kiadót az Opimusnak, amelyben Mészáros Lőrinc szerzett befolyást. Ismertette, a Magyar Idők bevételeinek 19 százaléka állami hirdetésekből ered, holott nincsenek auditált eladási adatai.

9.45

Polyák kijelentette: tiltott állami támogatás az állami hirdetések elosztásának magyar gyakorlata, és ez ellen az EU is felléphet. Emellett az NMHH-ban is a Fidesz kinevezettjei ülnek, és ez szerinte a testület döntésein is meglátszik. A szakértő elmondta, a közmédia régen nem a közszolgálatiságról szól, hanem átláthatatlanul működik, és felmerül a politikai befolyásolás gyanúja is. A médiahelyzet átformálása mutatja, hogy tud egy autoriter hatalom működni az EU-n belül – zárta szavait.

9.57

Szánthó Miklós is felszólalt a meghallgatáson. Azt mondta, hogy az ő feladata új megvilágításba helyezni a vitát. 2010-re kell visszamenni szerinte, hogy jól átlátható legyen a hazai helyzet. Hangsúlyozta, a választók tudták, hogy felhatalmazást adtak Orbán Viktornak és a kormánynak arra, hogy alkotmányozó hatalmával éljen. Több döntés született, amely kivívta a kritikus hangokat, lásd médiatörvény, itthon és külföldön is. Emlékeztetett, ugyanakkor a kötelezettségszegési eljárásokat nézve a középmezőnyben vagyunk: nyilvánvalóan vannak ellentétek, de ezek nem olyan kirívók, mint más országokkal szemben, mint Németország és Spanyolország.

Az Alapjogokért Központ igazgatója úgy vélte, hogy szuverenitási vitáról van szó.

9.59

Elfelejtkezett róla az unió, hogy a hatásköri kérdéseket tisztázni kell. Ennek az oka, hogy a gazdasági konjunktúra során számos szakpolitika integrálódott, jelent meg az uniós másodlagos jog szintjén. Kifejtette, a jólét elnyomta a felszín alatti ügyeket, amelyek a nehezebb időben előjöttek. „Innen datálódnak a viták, hogy tagállami szinten lényeges társadalompolitikai kérdéseket meghozhat-e egy országgyűlés, vagy ezen a téren korlátozva van a döntési lehetőség, mert ez uniós hatáskör” – vélekedett.

10.43

A vita végén Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország erős unióban érdekelt, a vitákat pedig a józan ész mentén kell megvívni. A kormány a magyar embereket képviseli, ez alapján fog eljárni a továbbiakban is. A konkrét felvetésekre reagálva hangsúlyozta, senki nem állítja azt, hogy minden migráns terrorista lenne, de megkönnyíti egy-egy terrorcselekmény elkövetését az, ha szabadon mozoghatnak az Európai Unió területén.

A civil szféráról szólva azt mondta, az rendkívül színes: 60 ezer civil szervezet van 200 milliós költségvetéssel gazdálkodva. „Magyarország úgy gondolja, hogy az emberek megkérdezése a legfontosabb ügyekben indokolt és helyes, ezt tettük eddig is, és ezt fogjuk tenni a jövőben is” – emelte ki Szijjártó.

Kijelentette: minden nemzetközi jogszabályt betart Magyarország, és elvárja, hogy mindenki, aki ideérkezik, ugyanúgy betartsa.

10. 46

Pardavi Márta a kérdésekre válaszolva kijelentette: legitim cél lehet, hogy megtudjuk, ki mit finanszíroz Magyarországon. Régóta szabályozzák a magyar civil szervezetek finanszírozását, minden forrást nyilvánosságra kell hozni, és a támogatásokat is közzé kell tenni – a civiltörvény pedig ehhez nem tesz hozzá semmit, csak a külföldi támogatások feltüntetésére kötelez.

A Helsinki Bizottság vezetője kijelentette: az EU-s támogatás külföldi támogatásnak minősül.

10.49

Nem minden civil szervezet emeli fel a hangját a kormány szabályozása ellen, és sok esetben az önkormányzati, állami támogatásoktól való függés is megakadályozza őket abban, hogy véleményt mondjanak.

Magyarországon ezer ember kapott nemzetközi védelmet, legtöbbjük nem is hazánkban él már. A konzultáció ugyanakkor tovább szította az idegengyűlöletet, Magyarország kormánya azt sugallja a menekülteknek, „nem akarunk senkit integrálni, menj tovább” – mondta Pardavi.

Kövesse a vitát idekattintva (késleltetett adás)!